Čista Velika
| Čista Velika | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Vodice |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22223 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 405 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 43″, k. h. 15° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 43″, k. h. 15° 45′ 57″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čista Velika falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Šibenik központjától légvonalban 20, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától 14 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története[szerkesztés]
Čista települést már 1403-ban és 1407-ben is említik a középkori lukai zsupánság részeként. Nincsenek rá vonatkozó adatok, de a szakemberek valószínűsítik, hogy a településnek már a 13. században önálló plébániája volt. 1409-ben egész Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság része lett. 1522-ben Skradinnal együtt török uralom alá került és csak 1684-ben szabadították fel. Ezután a velenceiek birtoka volt. Katolikus hívei egy ideig a velimi plébániához tartoztak, majd amikor a plébániát felosztották valószínűleg a 17. században a dragišići plébánia része lett, de a plébános a čistai Szent Anna templom melletti épületben lakott. 1837-ben Čistát Stankovnicihoz, majd 1881-ben Raslinához csatolták. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 132, 1910-ben 241 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1969-ben megalapították a čista velikai plébániát, melyhez Čista Mala, Gaćelezi, Grabovci, Morpolača és Dragišić hívei tartoznak. A falu lakossága 2011-ben 472 fő volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 132 | 0 | 160 | 183 | 222 | 241 | 275 | 299 | 413 | 461 | 536 | 521 | 540 | 533 | 487 | 472 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1967-ben építették a régi templom helyén. Az idősek emlékezete szerint a régi templom négy méter hosszú és három méter széles középkori eredetű épület volt, mely hosszú évszázadokig nemcsak a plébánosok házi kápolnájaként, hanem helyi templomként is szolgált. Ez az épület rossz állapota miatt egy éjszakán összedőlt. 1922-ben a helyére egy nagyobb templomot építettek, de ezt meg 1943-ban az olasz megszállók rombolták le. A háború után ugyan újjáépítették, de ez a harmadik templom sem volt hosszú életű. 1967-ben lebontották és a helyén Ante Barać spliti építész tervei szerint ekkor építették fel az új templomot. Az építési költségekhez a helyi hívek mellett a püspökség és a ferences rendtartomány is hozzájárult. A templomot 1968. július 26-án szentelte fel Josip Arnerić šibeniki püspök. A templom bal oldalán építették fel a beton harangtornyot, melyben két harang volt található. A délszláv háború idején a szerb felkelők a földig rombolták. A háború után a egy másik helyen egy nagyobb, immár az ötödik templomot építették fel helyette, míg a lerombolt templom maradványait emlékhellyé alakították.
A dragišići várrom alatt, az azonos nevű falu közelében található a dragišići Szent György-templom.[4] A templom egyhajós, hosszúkás épület, délkeleti irányú, négyzet alakú apszissal. A főhomlokzaton egy téglalap alakú ajtó található, egyszerű kőküszöbökkel, amelyek felett profilozott keret és egy csúcsíves boltív keskeny ablaka található. A homlokzat oromzatában magas, csúcsos harangdúc emelkedik. A templom egy 13. századi eredetű, középkori épület, amely román és gótikus stílusú építési elemeket tartalmaz.
Források[szerkesztés]
- A település honlapja (horvátul)
- A település információs oldala (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4658.
