Orlić
| Orlić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Biskupija |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22312 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 187 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 301 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 28″, k. h. 16° 14′ 10″43.974544°N 16.236061°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 28″, k. h. 16° 14′ 10″43.974544°N 16.236061°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orlić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 8, közúton 11 km-re délkeletre községközpontjától 4 km-re délre, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es és a 33-as számú főutak között fekszik. Nyugati határszélén halad át a Zágrábról Splitre menő vasútvonal is.
Története
[szerkesztés]Orlić területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítja az 1982 és 1985 között a falu közelében feltárt 2. – 4. századi gazdag, melegvízfűtéses, mozaikpadlós római villa maradványa.[2][3] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 651, 1910-ben 645 lakosa volt. Fejlődésén sokat lendített a spliti vasútvonal 1890-es megépítése. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 302 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 651 | 589 | 471 | 572 | 598 | 645 | 598 | 887 | 878 | 988 | 1.001 | 928 | 842 | 848 | 341 | 302 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Gojci nevű településrészén feltárt 2. – 4. századi római villa maradványai. A központi apszisos terem körül egy sor szoba található, amelyek némelyikének mozaik padlója volt. Az egyik mozaikpadlós helyiségben felirat van beépítve a mozaik peremcsíkjába, amely szövegében keresztény jellegű. Tűzhely, fűtési rendszer és fürdőszoba maradványait fedezték fel. A szakemberek megállapításai alapján az épület használata a 2. századtól a 4. század végéig terjed. A falakat és mozaikokat mára benőtte a növényzet.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Facebook.com:Orlić - Dolina, konzervacija rimske vile rustike 2. - 4. st. (horvátul)
- ↑ Hrcak.srce.hr:Ranokršćanski mozaični natpis iz Orlića kraj Knina (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1079.
További információk
[szerkesztés]- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
