Markovac (Biskupija)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Markovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségBiskupija
Jogállás falu
Irányítószám 22312
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség63 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság293 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Markovac (Horvátország)
Markovac
Markovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″

Markovac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 10, közúton 16 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a 33-as számú főuttól keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. Temploma is a török uralom idején 1589-ben épült. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt újabb nagy méretű bevándorlás követte. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 216, 1910-ben 235 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
216 0 170 245 210 235 0 284 305 276 307 293 209 242 77 63

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1589-ben épült. Egyhajós épület, homlokzata felett harangtoronnyal. A templom mellett temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]