Markovac (Biskupija)
| Markovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Biskupija |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22312 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 293 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 29″, k. h. 16° 15′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 29″, k. h. 16° 15′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Markovac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 10, közúton 16 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a 33-as számú főuttól keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. Temploma is a török uralom idején 1589-ben épült. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt újabb nagy méretű bevándorlás követte. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 216, 1910-ben 235 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 216 | 0 | 170 | 245 | 210 | 235 | 0 | 284 | 305 | 276 | 307 | 293 | 209 | 242 | 77 | 63 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1589-ben épült. Egyhajós épület, homlokzata felett harangtoronnyal. A templom mellett temető található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |