Radljevac
| Radljevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Knin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22317 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 353 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 07′ 22″, k. h. 16° 09′ 46″Koordináták: é. sz. 44° 07′ 22″, k. h. 16° 09′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radljevac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 10, közúton 12 km-re északra, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es és a 33-as számú főutak között fekszik.
Története[szerkesztés]
A korabeli források szerint a szerbek betelepülése már a 15. században megkezdődött erre a vidékre. A velencei parancsnok Antonio Contarini 1417-es jelentése szerint 1413 és 1417 között Boszniából nagy számú lakosság menekült a török elől, mely népből ötezer jó katonát állítottak ki. A török 1522-ben foglalta el Knin vidékét. A török uralom idején is számos szerb család érkezett, főként a szomszédos Boszniából. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A 17. század végén az újabb velencei uralom idején újabb nagy bevándorlási hullám érkezett. A velencei uralom 1797-ig tartott, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A török elleni boszniai felkelés idején 1875 és 1878 között több mint tizenötezer menekült érkezett Knin, Dalmácia és Nyugat-Bosznia határvidékéről Plavno, Strmica, Golubić és Polača környékére. A településnek 1857-ben 340, 1910-ben 437 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 75 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 340 | 391 | 362 | 459 | 434 | 437 | 434 | 527 | 566 | 608 | 593 | 505 | 447 | 387 | 105 | 75 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1898-ban épült. Egyszerű, egyhajós épület félköríves apszissal, homlokzata felett pengefalú, kétnyílásos harangtoronnyal, benne két haranggal. Az építés idejéről a bejárat felett elhelyezett feliratos tábla emlékezik meg. A templomot temető övezi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja[halott link] (szerbül)
