Radljevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radljevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségKnin
Jogállás falu
Irányítószám 22317
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség75 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság353 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radljevac (Horvátország)
Radljevac
Radljevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 07′ 20″, k. h. 16° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 07′ 20″, k. h. 16° 09′ 45″

Radljevac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 10, közúton 12 km-re északra, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es és a 33-as számú főutak között fekszik.

Története[szerkesztés]

A korabeli források szerint a szerbek betelepülése már a 15. században megkezdődött erre a vidékre. A velencei parancsnok Antonio Contarini 1417-es jelentése szerint 1413 és 1417 között Boszniából nagy számú lakosság menekült a török elől, mely népből ötezer jó katonát állítottak ki. A török 1522-ben foglalta el Knin vidékét. A török uralom idején is számos szerb család érkezett, főként a szomszédos Boszniából. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A 17. század végén az újabb velencei uralom idején újabb nagy bevándorlási hullám érkezett. A velencei uralom 1797-ig tartott, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A török elleni boszniai felkelés idején 1875 és 1878 között több mint tizenötezer menekült érkezett Knin, Dalmácia és Nyugat-Bosznia határvidékéről Plavno, Strmica, Golubić és Polača környékére. A településnek 1857-ben 340, 1910-ben 437 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 75 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
340 391 362 459 434 437 434 527 566 608 593 505 447 387 105 75

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1898-ban épült. Egyszerű, egyhajós épület félköríves apszissal, homlokzata felett pengefalú, kétnyílásos harangtoronnyal, benne két haranggal. Az építés idejéről a bejárat felett elhelyezett feliratos tábla emlékezik meg. A templomot temető övezi.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]