Vaćani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaćani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállás falu
Irányítószám 22222
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség120 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaćani (Horvátország)
Vaćani
Vaćani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 53′ 45″, k. h. 15° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 45″, k. h. 15° 52′ 00″

Vaćani falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 26 km-re északra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az 56-os számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Vaćani területén már a kora középkorban ószláv település állt. Ezt bizonyítja a Laluše nevű régészeti lelőhelyen, a šibeniki múzeum munkatársainak vezetésével 2013-ban feltárt ószláv temető, melyet a 7. és a 10. század között használtak. A feltárt 14 sír közül a legfigyelemreméltóbb egy szarkofág volt két csontvázzal. Mellékletei között vasból kovácsolt kard, kés, sarkantyú és az ebből a korból ritka üvegtárgy került elő. A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 267 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 70 százaléka horvát, 15 százaléka szerb volt. Szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A szerb felkelők a katolikus templomot felrobbantották. 1995 augusztuséban a horvát hadsereg foglalta vissza a települést. A településnek 2011-ben 120 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
164 246 200 206 242 267 290 312 352 347 308 244 222 200 124 120

Nevezetességei[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1973-ban épült. A homlokzata felett található harangtoronyban két harang volt található. A délszláv háború idején 1991-ben a falut elfoglaló szerb felkelők a templomot felrobbantották. A mai templomot a régi helyén építették 1998-ban. A templom körül temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]