Ružić (Horvátország)
| Ružić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Ružić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Sučić |
| Irányítószám | 22322 |
| Körzethívószám | +385 (0) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1283 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 291 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 15′43.816667°N 16.250000°EKoordináták: é. sz. 43° 49′, k. h. 16° 15′43.816667°N 16.250000°E | |
| Ružić weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ružić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ružić (ejtsd: ruzsics) falu és község (járás) Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
A község (járás) települései
[szerkesztés]Közigazgatásilag Baljci, Čavoglave, Gradac, Kljake, Mirlović Polje, Moseć, Otavice, Ružić és Umljanović települések tartoznak össze. A község központja Gradacon van.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 24, közúton 30 km-re délre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező keleti részén, a Moseć-hegység keleti lábánál a Čikola bal partján fekszik. Területe részben sziklás hegyvidék, részben a folyó öntözte termékeny mező.
Története
[szerkesztés]A község területe már ősidők óta lakott. Az emberi élet első nyomai az időszámítás előtti századokból származnak, amikor az illírek települései álltak itt. Közülük a legnagyobb erődített település maradványa Lunića felett található. A római korból ismert település Municipium Magnum a mai Umljanović területén volt, a Salona – Promona közötti római út mentén. Otavice és Kadine Glavice között a VII. légió katonai tábora feküdt. A Čikola partján kora keresztény templom romjai találhatók.[2] A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 391, 1910-ben 466 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 77 százaléka horvát, 21 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során megszállták a szerb csapatok. A horvátok tulajdonában levő összes házat és gazdasági épületet, a település épületeinek 80 százalékát lerombolták. Az ott talált, többnyire idős embereket meggyilkolták. Amikor 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során a horvát csapatok a falut visszafoglalták nem találtak ott élő horvát embert.[2] A lakosság létszáma az 1991-es 463-nak a háború utánra alig több mint felére esett vissza. A településnek 2011-ben 266, a községnek összesen 1591 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, különösen tejtermeléssel foglalkoznak. Sokan járnak a környék állami vállalataihoz és intézményeibe dolgozni, kis részük egyéni vállalkozó, a maradék nyugdíjas.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 391 | 491 | 441 | 373 | 497 | 466 | 461 | 474 | 497 | 611 | 631 | 619 | 493 | 463 | 250 | 266 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Ružićhoz tartozó Otavicén az 1932-ben épített mauzóleumban temették el a híres horvát szobrászművészt, Ivan Meštrovićot. Temploma a Legszentebb Megváltó tiszteletére van szentelve.[5] Oltárát és a freskókat Joze Kljaković akadémiai festőművész készítette. A mauzóleum a délszláv háború során súlyosan megrongálódott, bronz kapuit és a család tagjainak portréit elvitték, belső díszítéséből csak a kőből faragott domborművek maradtak meg. 1998-ban helyreállították és időnként miséket is tartanak benne.[6]
- Ružić településen 1900-ban egy kis kápolnát építettek, melyet egy útépítés során le kellett boltani, de eredeti formájában újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Opcina-Ruzic.hr:Ružić Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2056.
- ↑ Franjevci-split.hr:Gradac Drniški – povijest župe (horvátul)
További információk
[szerkesztés]
- Ružić község hivatalos honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
