Zečevo (Kistanje)
| Zečevo | |
 | |
| Zečevo várának romja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Kistanje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22319 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 63 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 253 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zečevo
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 43° 59′ 00″, k. h. 15° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 00″, k. h. 15° 53′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zečevo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zečevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kistanjéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 27, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re nyugatra Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén, az 59-es főúttól északra fekszik.
Története[szerkesztés]
A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékére már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, melynek uralma alól a 17. század végén szabadult fel. Zečevonak a török korban vára is volt, melynek romjai ma is láthatók. 1648. július 31-én Zečevo vára alatt véres csata zajlott a Vuk Mandušić és Ilija Smiljanić vezette keresztény erők és a ravni kotari vidékét fosztogató négyezer fős török sereg között, melyben a keresztény sereg egyik vezére Vuk Mandušić elesett. 1805-ben egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 214, 1910-ben 394 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 214 | 0 | 250 | 280 | 334 | 394 | 190 | 379 | 393 | 405 | 403 | 340 | 272 | 218 | 41 | 63 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Zečevo várának romja. A maradványok még ma is emeletnyi magasságban állnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Kistanje község hivatalos oldala (horvátul)
- Kistanje története (szerbül)
- Moje-kistanje.net (szerbül)
