Lišnjak
| Lišnjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22320 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 514 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Lišnjak falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 16, közúton 29 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a középkorban Nečven várának uradalmához tartozott. Középkori templomának alapfalait a templom újjáépítése során tárták fel. A várral együtt 1522-ben foglalta el a török. Az 1542. évi török összeírásában a Petrovo polje Drniš várához tartozó települései között szerepel.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 64, 1910-ben 158 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 94 százaléka horvát volt. 1991-ben elfoglalták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben a településnek mindössze 2 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 64 | 0 | 105 | 116 | 128 | 158 | 0 | 205 | 249 | 251 | 235 | 122 | 50 | 17 | 5 | 2 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1690-ben épült. Egyszerű, négyszög alaprajzú épület, homlokzatán kis kerek ablakkal. Homlokzata felett áll a dalmát templomokra jellemző pengefalú harangtorony, benne egy haranggal. A középkori apszis maradványainak tanúsága szerint már a török előtti időben is állt. Az 1715-ös egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint nagyon szép oltárképe volt. A templomot 1800-ban meghosszabbították. 1970-ben belső terét az új liturgiai követelmények szerint rendezték át. Falán Szent Illés próféta egy régi ábrázolása látható. A délszláv háború során lerombolták, harangját elvitték. Ekkor semmisült meg a Kármelhegyi boldogasszony szobra is. A háború után újjáépítették, új tetőt kapott és belülről újravakolták. A négyszögletes apszis újjáépítése során megtalálták a templom eredeti apszisának alapjait és erre építették rá a templom új apszisát. Szent Illés szobrát a hívek adományaiból állították 2013-ban. A szentély berendezése során új ambót kapott. A templom mellett temető található.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ Gospa od ružarija.hr:Sv. Ilija Archiválva 2015. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A drniši plébánia honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)

