Lišnjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lišnjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22320
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség2 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság514 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lišnjak (Horvátország)
Lišnjak
Lišnjak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 54′ 00″, k. h. 16° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 00″, k. h. 16° 09′ 00″

Lišnjak falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 16, közúton 29 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a középkorban Nečven várának uradalmához tartozott. Középkori templomának alapfalait a templom újjáépítése során tárták fel. A várral együtt 1522-ben foglalta el a török. Az 1542. évi török összeírásában a Petrovo polje Drniš várához tartozó települései között szerepel.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 64, 1910-ben 158 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 94 százaléka horvát volt. 1991-ben elfoglalták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben a településnek mindössze 2 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
64 0 105 116 128 158 0 205 249 251 235 122 50 17 5 2

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1690-ben épült. Egyszerű, négyszög alaprajzú épület, homlokzatán kis kerek ablakkal. Homlokzata felett áll a dalmát templomokra jellemző pengefalú harangtorony, benne egy haranggal. A középkori apszis maradványainak tanúsága szerint már a török előtti időben is állt. Az 1715-ös egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint nagyon szép oltárképe volt. A templomot 1800-ban meghosszabbították. 1970-ben belső terét az új liturgiai követelmények szerint rendezték át. Falán Szent Illés próféta egy régi ábrázolása látható. A délszláv háború során lerombolták, harangját elvitték. Ekkor semmisült meg a Kármelhegyi boldogasszony szobra is. A háború után újjáépítették, új tetőt kapott és belülről újravakolták. A négyszögletes apszis újjáépítése során megtalálták a templom eredeti apszisának alapjait és erre építették rá a templom új apszisát. Szent Illés szobrát a hívek adományaiból állították 2013-ban. A szentély berendezése során új ambót kapott. A templom mellett temető található.[5]


Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]