Cera (Unešić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cera
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállás falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség53 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cera (Horvátország)
Cera
Cera
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 42′ 15″, k. h. 16° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 42′ 15″, k. h. 16° 11′ 30″

Cera (olaszul: Cerra) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 24, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délre Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.

Története[szerkesztés]

Cera régészeti leletekben gazdag környezetben fekszik, melyek alapján biztosra vehető hogy területe ősidők óta lakott. E vidék első ismert lakói az illírek voltak. A szomszédos Koprno határában egy országos hírű művészeti alkotás, Epona kelta istent ábrázoló ókori dombormű került elő. A Cera határában fekvő Budine és Rudine történelem előtti illír lelőhelyek. Lujo Marun atya 1895-ben a Cipci nevű határrészen ószláv temetőt tárt fel. A környéken több illír, keleti gót és őszláv erődített település maradványa is található. A Nevesti-mező egész környéke a különböző korokból származó régészeti leletek valóságos múzeuma, melyek legnagyobb része még feltárásra vár.[2] A település neve 1521-ben „Čera” alakban tűnik fel először a korabeli forrásokban. A nevet az ószláv „černo”, illetve „černa” szóból származtatják, amely a mai „crno” (fekete) megfelelője. A név másik népszerűbb, de kevésbé valószínű magyarázata a „cer” (cserfa) főnévből ered.[3] A török a ciprusi háború során 1570 és 1573 között foglalta el a falu területét. A török uralom idején a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területe 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg. 1686-ban újraalapították a nevesti Szűz Mária plébániát, melyhez Cera is hozzá tartozott.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1874-ben megkezdődött és 1877-ben befejeződött a vasútvonal építése. 1925-re egészen Splitig megépült a pályatest. 1881 és 1884 között megépült a településen áthaladó Drniš – Trogir főút. A falunak 1857-ben 152, 1910-ben 217 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 53 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
152 0 159 182 200 217 0 261 258 301 321 323 230 143 76 53

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]