Cera (Unešić)
| Cera | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 248 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 42′ 17″, k. h. 16° 11′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 42′ 17″, k. h. 16° 11′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cera (olaszul: Cerra) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Šibeniktől légvonalban 24, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délre Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.
Története[szerkesztés]
Cera régészeti leletekben gazdag környezetben fekszik, melyek alapján biztosra vehető hogy területe ősidők óta lakott. E vidék első ismert lakói az illírek voltak. A szomszédos Koprno határában egy országos hírű művészeti alkotás, Epona kelta istent ábrázoló ókori dombormű került elő. A Cera határában fekvő Budine és Rudine történelem előtti illír lelőhelyek. Lujo Marun atya 1895-ben a Cipci nevű határrészen ószláv temetőt tárt fel. A környéken több illír, keleti gót és őszláv erődített település maradványa is található. A Nevesti-mező egész környéke a különböző korokból származó régészeti leletek valóságos múzeuma, melyek legnagyobb része még feltárásra vár.[2] A település neve 1521-ben „Čera” alakban tűnik fel először a korabeli forrásokban. A nevet az ószláv „černo”, illetve „černa” szóból származtatják, amely a mai „crno” (fekete) megfelelője. A név másik népszerűbb, de kevésbé valószínű magyarázata a „cer” (cserfa) főnévből ered.[3] A török a ciprusi háború során 1570 és 1573 között foglalta el a falu területét. A török uralom idején a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területe 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg. 1686-ban újraalapították a nevesti Szűz Mária plébániát, melyhez Cera is hozzá tartozott.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1874-ben megkezdődött és 1877-ben befejeződött a vasútvonal építése. 1925-re egészen Splitig megépült a pályatest. 1881 és 1884 között megépült a településen áthaladó Drniš – Trogir főút. A falunak 1857-ben 152, 1910-ben 217 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 53 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 152 | 0 | 159 | 182 | 200 | 217 | 0 | 261 | 258 | 301 | 321 | 323 | 230 | 143 | 76 | 53 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ Nevest-cera.net:Početna Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)
