Čista Mala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čista Mala
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségVodice
Jogállás falu
Irányítószám 22223
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség119 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čista Mala (Horvátország)
Čista Mala
Čista Mala
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 53′ 00″, k. h. 15° 46′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 00″, k. h. 15° 46′ 45″

Čista Mala falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 29 km-re északnyugatra, községközpontjától 14 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Čista települést már 1403-ban és 1407-ben is említik a középkori lukai zsupánság részeként. Nincsenek rá vonatkozó adatok, de a szakemberek valószínűsítik, hogy a településnek már a 13. században önálló plébániája volt. 1409-ben egész Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság része lett. 1522-ben Skradinnal együtt török uralom alá került és csak 1684-ben szabadították fel. Ezután a velenceiek birtoka volt. A szerb lakosság ősei a 16. és a 17. században főként Boszniából települek ide és a már meglevő Čista falu mellé különálló települést létesítettek. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 358 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még az évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, melynek itt húzódott a déli határa. 1995 augusztusában foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága Szerbiába menekült és később is csak főként az idősek tértek vissza. 2004-ben nagy ünnepség keretében szentelték újra a falu megújított pravoszláv templomát. A falu lakossága 2011-ben 119 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
203 599 206 244 290 358 440 506 618 719 760 663 577 596 80 119

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1873-ban, más forrás szerint 1895-ben épült. 2004-ben teljesen megújították és újraszentelték. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület. Homlokzatán a főbejárat felett körablak, az oromzaton pengefalú harangtorony látható, benne két haranggal. A templomot a falu temetője övezi, mely alacsony kőkerítéssel van körülvéve.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]