Murter (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Murter
Murter látképe
Murter látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségMurter - Kornati
Jogállás falu
Irányítószám 22243
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség
  • 2025 fő (2011)
  • 2068 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murter (Horvátország)
Murter
Murter
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 35′ 30″
Murter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murter témájú médiaállományokat.

Murter falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Murter-Kornati községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 25, közúton 34 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén, a Murter-sziget északnyugati részén a tágas és szelektől védett Hramina-öbölben fekszik. A 125 méteres Raduč, a 70 méteres Sveti Rok és a 62 méteres Gradina nevű magaslatok övezik. A Hramina-öböltől déli irányban egészen a Slanica-öbölig terjeszkedett, ahol a šibeniki riviera egyik legszebb strandja található. A Slanicán kívül Murternek még négy strandja van a Luke, Podvrške, Čigrađa és a Kosirina. A Sveti Rok csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a környező településekre, szigetekre és nyugat felé a távolabbi Kornat-szigetre is. A település az Adria parti főúttól (Jadranske magistrale D8) 13 km-re a D12-es főúton Tisnon át érthető el.

Története[szerkesztés]

A Murter-sziget területe már az ókorban is lakott volt. Krsto Stošić „Sela šibenskog kotara”, azaz a „Šibeniki körzet falvai” című 1941-ben megjelent művében felhívja a figyelmet, hogy a Murtar- (sv. Nikola) öböl feletti, ma szőlőkkel, gyümölcsösökkel és olajfákkal borított magaslaton az ókorban az illírek vára állt, amely az öböl feletti őrhelyként szolgált. Ez vár lett később a betelepülő horvátok ajkán előbb a hegy, az öböl majd az egész sziget névadója, mivel a „Mor – tar” jelentése tengeri erőd volt. Az illíreknek egy másik jelentős vára állt a mai Murtertől északra a Gradina-félszigeten is. A római korban a mai Betina és Murter települések között állt Colentum városa, ahol szétszórtan számos, gazdagon díszített római villa maradványa maradt fenn freskókkal és mozaikpadlókkal. Közelében 6. századi ókeresztény templom áll, mely ma a temetőben található.[1] Colentum amúgy a sziget legrégibb elnevezése. Már az 1. században Klaudiosz Ptolemaiosz és Caius Plinius Secundus is ezen a néven említi. Ugyancsak Colentum néven nevezi a 10. században Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár.

A horvátok a 7. században települtek meg a szigeten és új településüket a tengertől távolabb a Vršina és Raduč lábánál, a termékeny mező szélén létesítették. A település első írásos említése 1285-ből származik „Srimac”, illetve „Villa magna” néven. 1298-ban a šibeniki püspökség alapításakor említik a srimaci plébániát, melyhez Villa Magna, Jezera, Žirje és Zlarin is hozzá tartozott. Villa Magna a mai Murter ekkor 203 lakossal rendelkezett. Mai neve 1318 óta használatos, ekkor szerepel az első tengerészeti térképeken „Mortar” alakban, mely később alakult át a helyiek ajkán Murterre. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. 1842-ben horvát és olasz nyelvű alapiskola nyílt a településen. Murteren 1866-ban, Dalmáciában az elsők között nyílt meg az első horvát olvasókör. A településnek 1857-ben 1084, 1910-ben 1894 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 2025 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.084 0 1.260 1.420 1.665 1.894 2.150 2.189 2.213 2.295 2.055 2.164 1.846 2.010 2.068 2.025

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település feletti Vršina-hegyen álló Szent Rókus kápolna 1760-ban épült. A kápolnához lépcsősor vezet fel, nagyszerű kilátás nyílik innen Murterre és Betinára.
  • A Szent Mihály plébániatemplomot 1770-ben építették és szép barokk oltáráról nevezetes.
  • A temetőben álló Gradinai boldogasszony templom a 17. században épült.
  • A Raduč-hegyen egy az Osztrák–Magyar Monarchia idejében épített erőd maradványa látható ágyúállásokkal és a hozzá vezető alagúttal.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a halászat és turizmus. Az egykori halászfalu mára egyre inkább a turizmus felé orientálódik. A halászat hagyománya azonban még ma is jelentős. Bár a Murter környéki tengerben még mindig többségben vannak az állóhálós halászok, a település vonóhálós halászflottával is rendelkezik. A mezőgazdasági termelés is folyik még a településen, ám ez főként a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. Kiemelkedő az olajbogyó- és fügetermesztés. Kornatin még néhány méhész is birtokol területet. Néhány család még mindig tenyészt juhokat, de a juhászat a délszláv háborút követően szinte teljesen kihalt. A gazdaság legfejlettebb ágát ma már a turizmus képezi. A Slanica-öbölben található a "Colentum" szálloda és a "Slanica" kemping, de legnagyobb bevételt a magánszállások termelik. Szinte minden ház a vendégek fogadására van felszerelve, különösen Podraduč, Jersane és Slanica településrészeken. Murter a hajós turizmus egyik adriai központja is, ahonnan főként a közeli Kornati Nemzeti Park területére szerveznek hajóutakat. Kornatin sok murterinek vannak birtokai. A településen egy kis és közepes hajókat építő üzem is működik.

Kultúra[szerkesztés]

A település templomi énekkara 1900-ban kezdte meg működését, amatőr színtársulata 1922 óta működik. 1910-ben megalapították az olivaolaj termelők egyesületét is, akik 1913-ban részt vettek a franciaországi Eixben tartott nemzetközi kiállításon, ahol minőségi termékeikért aranyérmet kaptak. A kulturális szükségleteket nyári mozi, múzeum, könyvtár, koncertek és magánkiállítások elégítik ki. Murteren működik még a "Zaokret" kulturális egyesület. A település nagy fesztiválját minden év szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén rendezik. Murter védőszentjének ünnepnapja szeptember 29. Ekkor hagyományos regatta és latin vitorlásverseny kerül megrendezésre.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Murter (Murter-Kornati) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.