Zlarin (Šibenik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zlarin
Zlarin kikötője
Zlarin kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22232
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség284 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zlarin (Horvátország)
Zlarin
Zlarin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 41′ 20″, k. h. 15° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 41′ 20″, k. h. 15° 50′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlarin témájú médiaállományokat.

Zlarin falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 6 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén, az azonos nevű sziget északnyugati öblében fekszik. Zlarin szigete Dalmácia kisebb szigetei közé tartozik. Legmagasabb pontja 169 méter. Területét nagyrészt ciprus és fenyőerdő borítja, de természetes élőhelye a rozmaringnak, a fügének és az olajfának is. A sziget az Adria azon szigetei közé tartozik, ahova autóval is megengedett a behajtás. Lakossága a szezonon kívüli időszakban alig háromszáz, de a nyári turistaszezonban meghaladja a kétezret is.

Története[szerkesztés]

Az itt talált leletek tanúsága szerint a sziget már a kőkorszaktól fogva egészen a római korig lakott volt. Az első ismert nép amely itt élt az illírek fejlett hajózással rendelekző liburn nevű törzse volt. Első írásos említése IV. Béla magyar király 1245-ben kibocsátott kiváltságlevelében történt, melyben Zlarint Šibenik városának részeként említi. 1298-ban azon birtokok között említik, melyeket Šibenik városa az újonnan alapított püspökségnek engedett át. Ezután egészen 1843-ig a püspökség birtoka volt. 1487-ben Juraj Šižgorić "De situ Illyriae et civitate Sibenici" című latin nyelvű művében említi Zlarint. 1621-ben a Bućina-öbölben kis kápolna épült benne egy Tiziano Vecellio velencei iskolájából származó festménnyel. 1649-ben a Šibeniket sújtó pestisjárvány idején a város nemessége Zlarinra menekült. 1735 és 1740 között a régi helyén Giovanni Scocco šibeniki építész felépítette a Mária mennybevitele templomot. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. Közben 1810-ben megnyílt a település első iskolája. 1835-ben a kolerajárványnak 70 lakos esett áldozatul. 1839-ben felépítették a Lerojnak nevezett órástornyot. 1852-ben az iskolát körzeti főiskola rangjára emelték. A településnek 1857-ben 1643, 1910-ben 1846 lakosa volt. A település az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1914-ben kiépítették a település első nyilvános fürdőhelyét. 1929-ben kis hőerőművet építettek, mellyel a település elektromos árammal való ellátását a közvilágítással együtt biztosították. 1900 és 1941 között Zlarinon 18 kisebb üzlet, 7 pékség, 2 húsbolt és halbolt működött. Mellettük számos kézműves is élt a településen. A II. világháború idején a zlariniak ellenálltak az olasz fasiszta hatóságoknak. (Šibeniket és vidékét 1941. április 15-én szállták meg az olasz csapatok.) Állandó kapcsolatban álltak a Srima-félszigeten működő partizán parancsnoksággal, majd később nagy számban csatlatoztak a jugoszláv felszabadító egységekhez. A háború alatt a település több bombatámadást is elszenvedett. 1956-ban egy tengeralatti kábellel Zlarint is bekapcsolták az országos energiahálózatba. 1972-ben kis telefonközpontot avattak és létrejött az állandó hajóforgalom a közeli Šibenik városával. 1973-ban első alkalommal tartották meg a "Srdelada" elnevezésű zlarini fesztivált. 1976-ban a Srima-félszigetről kiépített csővezetéken ivóvízzel látták el a szigetet, ahol 8 kilométeres vízvezetékhálózatot építettek ki. A településnek 2011-ben 284 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek, de sokan foglalkoztak halászattal is és a közeli Šibenik városában dolgoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.643 3.063 1.684 1.819 1.829 1.846 1.980 1.480 896 914 920 635 399 359 276 284
Zlarin plébániatemploma

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rašeljai Boldogasszony templom testvériségének szabálykönyve az első ča nyelvjárásban íródott horvát írott szöveg. Az 1456-ban készített dokumentum Zlarin legnagyobb jelentőségű írásos emléke. A templom építésének legendája szerint a templomot először Klepacon kellett volna felépíteni, azonban az emberek a mai templom helyén egy fatörzsön a Szűzanya képét találták meg. A képet levették és Klepacra vitték, másnap azonban a kép ismét a korábbi helyén volt. Ezért úgy határoztak, hogy a templomot azon a helyen építik fel. A sziget legrégebben épített temploma egyhajós, kőből épített épület. Homlokzatán a bejárat kétoldalán két kisebb ablak, felette szép rózsaablak látható. Az oromzaton áll a pengefalú harangtorony benne két haranggal.
  • A sziget keleti végénél egy 1. századi hajótörésben elsüllyedt hajó maradtványai találhatók.
  • Mária mennybevitele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1735 és 1740 között épült barokk stílusban. A templomban található Szent Fortunatónak a sziget védőszentjének ereklyéje. Róla annyi ismert, hogy római katona volt akinek testét Zlarinra hozták és a templom oltárában helyezték el. A templom a központtól kissé távolabb egy állítólagos forrás fölé épült, mely a hagyomány szerint a főoltár alatt ered. Úgy tartják, hogy a föld alatti vízfolyások elősegítik a magába forduló., bűnbánó érzést. Akárhogyan is van tény, hogy a templom előtt ma is található egy kút, mely vizét ebből a forrásból kaphatja.
  • A településen még két templom áll. A Szent Simon templomban numizmatikai gyűjteményt, a Szent Rókus templomban egyházművészeti múzeumot rendeztek be.
  • A szigeten több fogadalmi kápolna is található. Az első a település központjához közeli fingaci mezőn, a második a hajótöröttek fogadalmi kápolnája a Marin- és Vela Oštrica-fokok között annak a helynek a közelében, ahol hajójuk elsüllyedt. A Bućina-öbölben is épült egy kis kápolna 1621-ben benne egy Tiziano Vecellio velencei iskolájából származó festmény volt elhelyezve. Ma már romos állapotban van.
  • Az értékesebb házak közül kiemelkedik egy gazdag šibeniki család nyaralója, mely a Vela Oštrica-fokon és a szomszédos Bućina-öbölben áll. A nyaraló a 17. század első felében épült, ma lakóházként szolgál.
  • A középületek közül kiemelkedik az 1839-ben épített órástorony, melynek “Leroj” a népszerű neve.

Gazdaság[szerkesztés]

A korallvadászat első írásos nyomai az Adrián a 13. századból származnak. 1412-ben a zlariniakat híres korallvadászokként tartották számon, akik a kitermelt korallt Nápoly és Szicília piacain adták el. A zlariniak Velencei Köztársaság bukása után is különleges jogokat kaptak a korall kitermelésére, melyet egészen 1955-ig űztek. Ekkor azonban egy sikertelen vadászat miatt, melyenk eredményét csak áron alul tudták Olaszországban értékesíteni ez a megélhetési forrás hanyatlásnak indult. Azóta a zlarini korallüzletet Viktor Lukin műveli, akinek "Viktor" nevű korall boltja működik itt és néhány éve megnyitotta a "Zlarinka" nevű korall központot. Épp a korallnak volt köszönhető, hogy Zlarin volt az első olyan horvát üdülőhely, melynek saját turistakaluza volt.

Kultúra[szerkesztés]

Minden évben július végén hagyományosan megrendezik a Fingac-öbölben a "Bodulska balada" zenei estet. Az est jellemzője, hogy a horvát zene csillagai olyan dalokat adnak itt elő, melyek kapcsolatosak a szigettel és az itteniek életével. Az esemény részeként ismert horvát és külföldi festőművészek állítják ki a Zlarinnal és a környező szigetekkel kapcsolatos képeiket. A rendezvény fő célja, hogy az élet visszatérjen az elhagyott szigetekre.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zlarin című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons:Category:Zlarin
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlarin (Šibenik) témájú médiaállományokat.