Bogatić (Promina)
| Bogatić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 245 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 54′ 31″, k. h. 15° 59′ 45″43.908525°N 15.995944°EKoordináták: é. sz. 43° 54′ 31″, k. h. 15° 59′ 45″43.908525°N 15.995944°E | |
 | |
Bogatić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 18, közúton 30 km-re, községközpontjától 12 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban a határában állt két vár, amelyek két egymással ellenséges család, a Nelipićek (Bogočin vára), illetve a Šubićok (Rog vára) tulajdonában voltak. A török 1522-ben foglalta el Bogočin és Rog várát. Területe a moreai háború során (1684-1699) szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot, osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 409, 1910-ben 463 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 87 százaléka horvát, 13 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 24 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 409 | 443 | 445 | 429 | 496 | 463 | 545 | 502 | 534 | 535 | 539 | 379 | 171 | 104 | 48 | 24 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Határában található a Krka egyik nevezetes vízesése a Roški slap (magyarul Rogi-zuhatag).[4] A vízesés a közelében állt Rog váráról kapta a nevét, amelynek azonban mára nyoma sem maradt. A vízesés legnagyobb szélessége 450 méter, összmagassága 22,5 méter, a legmagasabb vízesésének magassága 15 méter. 1910-ben a jobb oldalán egy kisebb vízierőművet építettek.
- Határában a Krka bal partján találhatók Bogočin várának (más néven Vilin) romjai.[5] A várat valószínűleg a Nelipićek építették és a Krkán itt átvezető hidat védte. Később a Martinušić család birtoka volt. 1522-ben elfoglalta a török és 1686-ig a kezén maradt. Ekkor súlyosan megrongálódott és azóta pusztul. A várhoz vezető középkori út a mai napig fennmaradt, melyről egy hídon át lehetett bejutni a várba.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5763.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2607.
További információk
[szerkesztés]- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
- A Putovnica.net a Krka régi várairól (horvátul)
- Damir Karbić:Nelipići i Šubići – međusobni odnosi (horvátul)
