Bogatić (Promina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bogatić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállás falu
Irányítószám 22303
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség24 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogatić (Horvátország)
Bogatić
Bogatić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 56′ 50″, k. h. 16° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 56′ 50″, k. h. 16° 00′ 20″

Bogatić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 18, közúton 30 km-re, községközpontjától 12 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban a határában állt két vár két, egymással ellenséges család a Nelipićek (Bogoćin), illetve a Šubićok (Rog) tulajdonában volt. A török 1522-ben foglalta el Bogočin és Rog várát. Területe a moreai háború során (1684-1699) szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 409, 1910-ben 463 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 87 százaléka horvát, 13 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 24 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
409 443 445 429 496 463 545 502 534 535 539 379 171 104 48 24

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Határában található a Krka egyik nevezetes vízesése a Roški slap (magyarul Rogi-zuhatag). A vízesés a közelében állt Rog váráról kapta a nevét, amelynek azonban mára nyoma sem maradt. A vízesés legnagvobb szélessége 450 méter, összmagassága 22,5 méter, a legmagasabb vízesésének magassága 15 méter. 1910-ben a jobb oldalán egy kisebb vízierőművet építettek.
  • Határában a Krka bal partján találhatók Bogočin (más néven Vilin) várának romjai. A várat valószínűleg a Nelipićek építették és a Krkán itt átvezető hidat védte. Később a Martinušić.család birtoka volt. 1522-ben elfoglalta a török és 1686-ig a kezén maradt. Ekkor súlyosan megrongálódott és azóta pusztul. A várhoz vezető középkori út a mai napig fennmaradt, melyről egy hídon át lehetett bejutni a várba.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]