Lozovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lozovac
A település fő látványossága a Skradini-vízesés
A település fő látványossága a Skradini-vízesés
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22221
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség368 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület17,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lozovac (Horvátország)
Lozovac
Lozovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 48′ 00″, k. h. 15° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 48′ 00″, k. h. 15° 57′ 30″

Lozovac falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park déli szélén, a Skradini vízesésrendszer felett fekszik. Itt található a nemzeti park egyik bejárata. A faluból szerpentin és gyalogösvény visz le a vízesésekhez és a nemzeti park turistaútjaihoz.

Története[szerkesztés]

Területe évszázadokig velencei uralom alatt volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 326, 1910-ben 586 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82 százaléka horvát, 13 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 368 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
326 320 356 430 434 586 612 672 818 1.007 978 734 618 491 389 368

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település határának nagy részét a Krka Nemzeti Park egy része képezi. Itt található a nemzeti park bejárata, melyhez egy hatalmas parkoló, számos kiszolgáló létesítmény, szálloda, kemping, üzlet és vendéglátó egység tartozik. A nemzeti park a Krka folyóról kapta a nevét, melynek nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág érdemes a figyelemre. Közvetlenül a település alatt található a nemzeti park fő látványossága a Skradini-vízesés (Skradinski buk). A teljes vízesésrendszer mintegy négyszáz méteres szakaszt képez, összesen 17 vízesés alkotja és a vízesések előtti medencében fürdeni is lehet. A vízeséstől egy kis fahídon továbbhaladva néprajzi kiállítást, ajándékboltot és egy működő vízimalmot találunk ahol kukoricát őrölnek. A vízeséseket mintegy 1900 méteres túraútvonalon lehet körüljárni. A túraúton a Jaruga vízierőmű, kovácsműhely és lenmosó is megtekinthető.[4]
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]