Nos Kalik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nos Kalik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22324
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség1 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nos Kalik (Horvátország)
Nos Kalik
Nos Kalik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 15° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 15° 59′ 30″

Nos Kalik falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 29, közúton 42 km-re délnyugatra, községközpontjától 18 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka és a Čikola összefolyásánál, a Nos-hegyen fekszik.

Története[szerkesztés]

A Nos-hegy amelyen a település fekszik a környék többi falvától eltérően a középkorban nem tartozott a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez. Területe a kandiai háború során 1648-ban szabadult fel a török uralom alól. Nos településen a velencei kataszter szerint 1709-ben öt család, a Kalik, a Bogonović, a Zelković, a Ninković és a Paladin családok (összesen 44 lakos) laktak.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 161, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1992 júniusában a Miljevci-plató településeivel együtt visszafoglalták a horvát erők. Ezzel meggátolták, hogy a szerbek innen ellenséges támadást indítsanak különös tekintettek arra, hogy ebben az időben a közeli Jaruga-víztározóból biztosították Šibenik és teljes környékének vízellátását. A faluból ugyanis állandóan szerb orvlövészek zavarták a víztározó dolgozóinak munkáját.[3] Az akció során csaknem az egész települést lerombolták. Ezután mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[4] A településnek 2011-ben mindössze 1 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
161 0 175 144 174 189 0 173 250 255 220 191 104 51 5 1

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]