Nos Kalik
| Nos Kalik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22324 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 15° 59′ 35″43.817107°N 15.993108°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 15° 59′ 35″43.817107°N 15.993108°E | |
 | |
Nos Kalik falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Knintől légvonalban 29, közúton 42 km-re délnyugatra, községközpontjától 18 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka és a Čikola összefolyásánál, a Nos-hegyen fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nos-hegy amelyen a település fekszik a környék többi falvától eltérően a középkorban nem tartozott a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez. Területe a kandiai háború során 1648-ban szabadult fel a török uralom alól. Nos településen a velencei kataszter szerint 1709-ben öt család, a Kalik, a Bogonović, a Zelković, a Ninković és a Paladin családok (összesen 44 lakos) laktak.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 161, 1910-ben 189 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1992 júniusában a Miljevci-plató településeivel együtt visszafoglalták a horvát erők. Ezzel meggátolták, hogy a szerbek innen ellenséges támadást indítsanak különös tekintettek arra, hogy ebben az időben a közeli Jaruga-víztározóból biztosították Šibenik és teljes környékének vízellátását. A faluból ugyanis állandóan szerb orvlövészek zavarták a víztározó dolgozóinak munkáját.[3] Az akció során csaknem az egész települést lerombolták. Ezután mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[4] A településnek 2011-ben mindössze 1 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 161 | 0 | 175 | 144 | 174 | 189 | 0 | 173 | 250 | 255 | 220 | 191 | 104 | 51 | 5 | 1 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1896-ban épült.
- A falu festői környezetben a Krka Nemzeti Park területén fekszik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Šime Pilić:Miljevci: Jedno ili sedam sela (horvátul)
- ↑ Dogodilose.com:Operacija hrvatske vojske Nos Kalik(horvátul)
- ↑ Rtv.rs:Dvadeset godina od stradanja srba kod Drnisa (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 14..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A Krka Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
