Vrpolje (Šibenik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrpolje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22206
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség776 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület23,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrpolje (Horvátország)
Vrpolje
Vrpolje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 00′ 40″

Vrpolje (olaszul: Verpoglie) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől 12 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén fekszik. A település központján halad át az 58-as számú Šibenik-Split főút, északi határán pedig az A1-es Zágráb-Split autópálya, melyhez a Vrpolje csomópontnál csatlakozik. Itt halad át a Šibenik-Perković vasútvonal is, amelynek "Ripište", "Dabar" és "Primorsko Vrpolje" nevű állomásai is a területén találhatók.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett, ezt bizonyítja középkori eredetű római katolikus temploma. A török a környék falvaival együtt a 16. század közepén foglalta el és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török kiűzése után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 401, 1910-ben 572 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A település első iskoláját 1938-ban építették első tanítója Ivo Vrhovec volt. A II. világháború idején bevezették az olasz nyelvű oktatást, majd bezárták az intézményt. Az oktatás az 1945/46-os tanévben már horvát nyelven indult újra és nem sokkal ezután felépült és megnyílt az új iskolaépület. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 776 lakosa volt. Šibenik közelségének köszönhetően (autóval 7-8 perc) a fiatalok egyre nagyobb része marad a településen, ahol az utóbbi években új óvoda is létesült. Ezért a lakosság száma számos dalmáciai településsel ellentétben itt nem csökkent.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
401 369 410 429 423 572 640 815 718 798 846 789 680 800 810 776

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Búcsúünnepét minden év augusztus 15-én tartják, amikor nagy népünnepélyt és vásárt rendeznek a településen.
  • A település feletti Gorica nevű magaslaton áll a Szent János kápolna, melyhez nemrég Lokvétól kiinduló keresztutat építettek.

Kultúra[szerkesztés]

A település "Vrpoljac" nevű kulturális és művészeti egyesületét 1961-ben alapították. Enek keretében működik az 1979-ben alapított fúvószenekar és a 2004-ben alapított "Mirakul" vegyeskar.

Oktatás[szerkesztés]

Vrpolje alapiskolája a Šibenik városához tartozó falvak egyetlen ilyen intézménye, melynek Boraján, Danilón és Perkovićon területi tagozatai működnek. Az iskolába nagy számban járnak a környező falvak (Kraljice, Danilo, Boraja, Vrsno, Lepenica, Donje polje, Donje Vrpolje, Gornje Vrpolje, Slivno, Mravnica és Sitno Donje) tanulói.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]