Badanj (Drniš)
| Badanj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22320 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 233 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 51′ 54″, k. h. 16° 10′ 47″43.864957°N 16.179829°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 54″, k. h. 16° 10′ 47″43.864957°N 16.179829°E | |
 | |
Badanj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 19, közúton 22 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, Dalmácia közepén, a Petrovo-mező északnyugati részén és a Promina-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés]A termékeny földnek és a vízben való gazdagságnak köszönhetően területén már ősidők óta folyamatosan élnek emberek. Ezt támasztják alá a régészeti leletek, melyek a történelem előtti időktől fogva megtalálhatók. A település területén a Szent János templomtól északra, Andabak településrész felett történelem előtti vár maradványai találhatók, melynek területén cserépmaradványok kerültek elő. Az ókorban itt vezetett át az a fontos római útvonal is, amely Salonát, Dalmácia egyik legjelentősebb városát kötötte össze Pannóniával. A környéken több jelentős római település (Promona, Synodion és Magnum Municipium) is állt. 1921-ben egy útnyitás munkálatai alkalmával a templom közelében két szarkofágra bukkantak, melyek a környéken található kőből, valószínűleg egy promonai műhelyben készültek. Egyikük fedőlapját négy akrotérion díszítette. Egyiküket az 1970-es években kiemelték és Drnišre szállították. Ma a városi múzeum előtt látható.[2] A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg először a Petrovo mezőnek ezen a termékeny részén. A középkorban a Nepilić családnak voltak itt kiterjedt birtokai. A falu középkori gótikus templomát a 19. század második felében bontották le. Ennek munkálatai során amint azt az amatőr régész Frano Radić feljegyezte, egy a templom padozatába illesztett középkori sírkőlap került elő.[2] Területét 1522-ben foglalta el a török. A török uralom a lakosság összetételében is nagy változásokat hozott. Az üresen maradt területekre új lakosságot telepítettek, akik nagyrészt Hercegovina területéről érkeztek. 1648-ban a velenceiek ugyan visszafoglalták a Drniš környéki falvakat, de a kandiai háborút követően visszakerültek a boszniai pasa fennhatósága alá és 1683-ig ott is maradtak. Ekkor a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. A török a sinji háborúban 1715 és 1718 között sikertelenül próbálta visszaszerezni Drništ és környékét. A harcok során 1715-ben Badanj is súlyos károkat szenvedett, a középkori templom is romokban hevert. Végül 1718-ban a pozsareváci béke hozta el a háborúskodás megszűnését egész Dalmáciának. A templomot 1730-ban és 1780-ban is megújították. Három oltára volt.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1869ben a lebontott régi helyére felépítették az új templomot. A régi templom néhány kőfaragványát az új templomba falazták be, közülük magasan a mellékbejárat fölé illesztették a templom titulusát megőrző feliratos követ.[3] A falunak 1857-ben 279, 1910-ben 367 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 96 százaléka horvát, 3 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb csapatok elfoglalták és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. 1992-ben a szerbek a templomot földig rombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A templom újjáépítése 1996-ban kezdődött és 1998-ig tartott. A településnek 2011-ben 280 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 279 | 274 | 301 | 290 | 363 | 367 | 321 | 479 | 484 | 511 | 562 | 571 | 408 | 418 | 326 | 280 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1868-1869 között építették. Felszentelése 1871-ben történt. Az egyhajós épület négyszögletes apszissal, fa tetőzettel, a gazdag drniši földbirtokos dr. Pavol Plenković hagyatékából épült. Fából épült a kórus is, a szentélyt diadalív választotta el a templom többi részétől. A homlokzat feletti nyitott harangtoronyban három harang volt. 1931-ben új tetőzetet, 1939-ben új harangtornyot kapott. A kőből épített főoltáron védőszentjének képe volt látható.[3] A délszláv háború során a szerb megszállók földig rombolták. A háború után újjáépítés előtt a romok kutatása során mintegy harminc, többségben a régi gótikus templomból származó töredéket találtak, de előkerültek római és ószláv töredékek is. A feltárások alapján megállapítható volt, hogy már a régi templom is a most lerombolt templom helyén állt és a 13. vagy a 14. században épült. Feltételezik, hogy ugyanezen a helyen már a 9. és a 11. század között is állt egy ószláv templom.[3] A mai templomot 1996 és 1998 között építették fel a régi helyén. A szentély falán egy nagy méretű, itáliai műhelyből származó keresztet helyeztek el. A templom körül található a falu temetője.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 Drnis.hr:O Drnišu – Lokaliteti i nalazišta Archiválva 2015. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- 1 2 3 4 5 Gospa od ruzarija.hr:Sv Ivan Kristelj Archiválva 2015. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
További információk
[szerkesztés]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A drniši plébánia honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
