Ključ (Drniš)
| Ključ | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22324 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 228 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 50′ 42″, k. h. 16° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 42″, k. h. 16° 02′ 06″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ključ falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 25, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 11 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka és a Čikola folyók összefolyásától keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg itt. A középkorban a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez tartozott. Földesurai a közeli Ključ várának urai voltak.[2] A török 1522-ben foglalta el Ključ várát.[3] Területe a kandiai háború során 1648-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezután híveinek lelki gondozását a visovaci ferences atyák végezték. A hívek előbb a skradini, majd a Šibeniki püspökség igazgatása alá tartoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 291, 1910-ben 280 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, de mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[4] A településnek. 2011-ben 162 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 291 | 266 | 299 | 248 | 262 | 280 | 291 | 292 | 336 | 374 | 411 | 370 | 331 | 300 | 186 | 162 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ključ vagy Ključica vára[7] a településtől délre, a Čikola folyó jobb partján található meredek sziklacsúcsra épült. Jól megerősített vár volt, melynek építését stratégiai és politikai szempontok indokolták, hiszen innen az egész vidéket ellenőrzés alatt tarthatták. A vár régészeti kutatása még nem történt meg, azonban az tudható, hogy a Nepilićek építették a 14. század első felében.[8] A középkori vár központi része szabálytalan négyszög alaprajzú, melynek nyugati részén ötszögletű torony és kerítőfal állt. A falakon belül még felismerhetők a háromszögű palota, az őrség szállásának és az északi falra támaszkodó helyiségek maradványai. Alattuk található a ciszterna és a tömlöc. Fennmaradt a zárófal legnagyobb része, valamint a két íves udvari kapu. A vár közvetlen közelében a Čikola felett híd ívelt át, melyen a Nepilićek hídvámot szedtek. Emiatt összeütközésbe kerültek a šibenikiekkel, akik elfoglalták és felgyújtották a várat. A két fél közötti viszály váltakozó szerencsével még hosszú ideig folytatódott, végül 1522-ben a török elfoglalta és csak 1648-ban a kandiai háború során szabadult fel uralma alól. A várat ezután jelentőségét veszítve kőbányaként használták, anyagát a környék építkezéseihez hordták el. Közelében egy történelem előtti vár maradványai is találhatók.[9]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnájának maradványai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zupa-miljevci.hr:Povijest župe Archiválva 2016. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Putovnica.net:Stari gradovi i utvrde na rijeci Krki (horvátul)
- ↑ Rtv.rs:Dvadeset godina od stradanja srba kod Drnisa (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2062.
- ↑ Putovnica.net: Stari gradovi i utvrđe na rijeci Krki (horvátul)
- ↑ Drnis.hr:Srednovjekovne utvrde Archiválva 2020. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A miljevci plébánia honlapja Archiválva 2015. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A Putovnica.net a Krka régi várairól (horvátul)
