Ključ (Drniš)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ključ
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22324
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség162 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ključ (Horvátország)
Ključ
Ključ
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 50′ 40″, k. h. 16° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 40″, k. h. 16° 02′ 00″

Ključ falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 25, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 11 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka és a Čikola folyók összefolyásától keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg itt. A középkorban a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez tartozott. Földesurai a közeli Ključ várának urai voltak.[2]A török 1522-ben foglalta el a közeli Ključ várát.[3] Területe a kandiai háború során 1648-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezután híveinek lelki gondozását a visovaci ferences atyák végezték. A hívek előbb a skradini, majd a Šibeniki püspökség igazgatása alá tartoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 291, 1910-ben 280 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, de mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[4] A településnek. 2011-ben 162 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
291 266 299 248 262 280 291 292 336 374 411 370 331 300 186 162

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ključ vagy Ključica vára a településtől délre, a Čikola-folyó jobb partján található meredek sziklacsúcsra épült. Jól megerősített vár volt, melynek építését stratégiai és politikai szempontok indokolták, hiszen innen az egész vidéket ellenőrzés alatt tarthatták. A vár régészeti kutatása még nem történt meg, azonban az tudható, hogy a Nepilićek építették a 14. század első felében.[7] A középkori vár központi része szabálytalan négyszög alaprajzú, melynek nyugati részén ötszögletű torony és kerítőfal állt. A falakon belül még felismerhetők a háromszögű palota, az őrség szállásának és az északi falra támaszkodó helyiségek maradványai. Alattuk található a ciszterna és a tömlöc. Fennmaradt a zárófal legnagyobb része, valamint a két íves udvari kapu. A vár közvetlen közelében a Čikola felett híd ívelt át, melyen a Nepilićek hídvámot szedtek. Emiatt összeütközésbe kerültek a šibenikiekkel, akik elfoglalták és felgyújtották a várat. A két fél közötti viszály váltakozó szerencsével még hosszú ideig folytatódott, végül 1522-ben a török elfoglalta és csak 1648-ban a kandiai háború során szabadult fel uralma alól. A várat ezután jelentőségét veszítve kőbányaként használták, anyagát a környék építkezéseihez hordták el. Közelében egy történelem előtti vár maradványai is találhatók.[8]
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnájának maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]