Oklaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oklaj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállás falu
Irányítószám 22303
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség469 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oklaj (Horvátország)
Oklaj
Oklaj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 45″, k. h. 16° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 45″, k. h. 16° 04′ 30″

Oklaj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől 13 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység nyugati lejtői és a Krka-folyó középső folyása közötti területen fekszik.

Története[szerkesztés]

Oklaj területe már a rómaiak idejében lakott volt. A Drniš-Oklaj úttól balra a Džepina-háznál ókori épületegyüttes és temető maradványait találták. A faluban 1890-ben és 1891-ben is folytak ásatások, melyek során római falak maradványait találták. 1909-ben egy alkalommal három, urnás római sír került elő.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A törökök Oklajon felépítették Bandalović tornyát, ahol őrséget helyeztek el, hogy innét ellenőrizze a környék útjait. A megmaradt lakosságot a török mellett a pusztító járványok is tizedelték. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. Oklaj a 18. századtól fokozatosan a prominai térség központja lett. 1784-ben itt épült fel a plébániatemplom. 1882-ben Promina község első megalakulásakor annak székhelye Oklaj lett. A falunak 1857-ben 507, 1910-ben 606 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Plébániatemplomát lerombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 469 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
507 476 489 663 675 606 742 700 769 774 804 704 531 485 401 469

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1784-ben építették, harangtornya 1794-98 között épült. 1880-ban félköríves apszissal bővítették. Több alkalommal megújították. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták. Újjáépítése 1996-ban fejeződött be. A templom körül temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]