Plastovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plastovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállásfalu
Irányítószám22222
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség167 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 52′ 45″, k. h. 15° 55′ 21″Koordináták: é. sz. 43° 52′ 45″, k. h. 15° 55′ 21″
SablonWikidataSegítség

Plastovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 16, közúton 27 km-re északra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg már a kora középkorban is létezett. Ezt látszik igazolni a középkori templom maradványai között talált, az egyik ablak szemöldökfájába bevésett ókeresztény kereszt. A középkorban területe valószínűleg a bribiri plébániához tartozott. Az itt talált 1112. századi glagolita felirat alapján ekkor is folyamatosan lakott lehetett. 1409-ben Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. Középkori temploma a 14. században épült. Miután 1522-ben Skradint elfoglalta a török egyházi szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. Területe évszázadokig velencei uralom alatt volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 219, 1910-ben 412 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 61 százaléka szerb, 37 százaléka horvát volt. A délszláv háború során 1991. július 24-én és 25-én heves harcok folytak a falu birtoklásáért,[2] melynek során katolikus templomát is lerombolták. A háború után újjáépítették. 2011-ben 204 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 0 284 317 394 412 550 551 299 568 617 627 554 539 200 204

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma[5] valószínűleg már a 14. században állt. A középkori templomból mára csak az apszis maradt meg. A templomot a 18. században bővítették. Oltárképét 1849-ben Ivan Skvarčina festette. A templom körül található a falu temetője. 1979-ben kulturális műemlékké nyilvánították. 1991-ben a támadó szerb felkelők a földig rombolták. A romok között az egyik ablak szemöldökfájában egy 6. századi bevésett keresztet találtak, mely annak a bizonyítéka, hogy itt egykor ókeresztény templom állt. A háború után a templomot újjáépítették, 1998-ban Ante Ivaš šibeniki püspök szentelte fel újra. Egyszerű, kőből épített egyhajós épület homlokzata felett kis harangtoronnyal, benne egy haranggal.
  • A horvát glagolita nyelvemlékek között tartják számon a plastovói feliratot, melyet egy helyi parasztház előtt ástak ki földből. A 11. és 12. századból származó felirat glagolita és cirill betűket tartalmaz és a Péter név az ami biztosan kibetűzhető belőle. A felirat szövege „P E T R A.....?....I J U.....M U.....U Ž U....T U E G A....B R A”.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]