Lukar (Promina)
| Lukar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 329 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 34″, k. h. 16° 07′ 26″43.959570°N 16.123861°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 34″, k. h. 16° 07′ 26″43.959570°N 16.123861°E | |
 | |
Lukar falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Knintől légvonalban 10, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység északnyugati lejtői alatt fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lukar területe már az ókorban is lakott volt. Ezt igazolja a šušelji romok között talált párducokat ábrázoló bronz vasalat, mely egykor egy római kocsihoz tartozott. A szakemberek szerint észak-itáliai, vagy galliai munka és a romanizált liburn nemesség előkelő tagjai körében volt használatos.[2][3] A település temetőjének keleti szélén kisebb feltárásokat végeztek, mely során ókori épületek alapfalaira bukkantak. A maradványok pontosabb keltezése erre utaló leleltek hiányában nem volt lehetséges.[2]
1989-ben a templom restaurálása során az alapoktól nyugatra növényi ornamentikával gazdagon díszített kőtöredéket találtak.[2] Már korábban, 1896-ban is találtak itt egy fonattal, galambbal és szarvassal díszített töredéket. Ezek jellegzetességei alapján egyértelmű volt, hogy a mai templom helyén már a 9. – 10. században ószláv templom állt. Ez a templom Ivan Maletić atya szerint Szűz Mária tiszteletére volt szentelve.[2] Ezen leletek alapján megállapítható, hogy a település lényegében már az ókor óta folyamatosan lakott volt. A település neve a rétet jelentő ószláv „luka” főnévből származik, mely a Promina-hegység és a Krka-folyó közötti füves területen fekvésére utal.
A 14. században Lukaron vár is állt, melyet Hotiblićnek vagy Šušeljnek neveztek. Urai előbb a Martinušić, később a Kučić és Hotiblić családok voltak.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A 17. században a török ezt a várat is felújította és egyike lett a prominai térség három várának.[2] A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A velencei összeírások alapján a 18. században a Klarišić, Dizdar, Draganić, Medić, Milašević, Novaković, Panić, Pargesa, Perić, Sarić, Scrbaz, Čulina, Duić, Vulić, Žepina és Bielanović családok éltek a településen.[2]
Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot, osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 410, 1910-ben 660 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 78 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 410 | 435 | 456 | 550 | 564 | 660 | 620 | 597 | 535 | 533 | 501 | 448 | 332 | 214 | 111 | 78 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A lukari Kisboldogasszony templomot[6] 1797-ben építették a régi plébániatemplom alapjain. Harangtornya 1934 és 1937 között épült. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták, harangjait elvitték. Újjáépítése 1996-ban fejeződött be. A templom körül kőfallal körülvett temető található.
- Hotiblić vagy más néven Šušelj várának maradványai.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 5 6 7 Blog.dnevnik.hr:Lukar (horvátul)
- ↑ Academija.edu:Rimski okov sa Šušelja kod Drniša (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2061.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
