Pakovo Selo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pakovo Selo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22320
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség236 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság254 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pakovo Selo (Horvátország)
Pakovo Selo
Pakovo Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 16° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 00″, k. h. 16° 05′ 30″

Pakovo Selo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 18, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délnyugatra, Dalmácia közepén, a Čikola szurdoka felett, a Šibeniket Kninnel összekötő 33-as számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott, határában újkőkori kőbaltát találtak. A Čikola szurdoka felett találhatók Osoje történelem előtti várának maradványai. A templom melletti egyik ősi sírból késő ókori korsó került elő.[2] A török 1522-ben foglalta el területét és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei hadak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 361, 1910-ben 620 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 236 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
361 431 458 513 608 620 547 699 739 750 668 565 385 329 246 236

Nevezetességei[szerkesztés]

Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt temploma nagyon régi. Története során több alkalommal is megújították és 1889-ben újraszentelték. Homlokzatának közepén kis kerek ablak látható. A templom boltozott. Kőből és fából épített oltárán Szent Ferenc szobra áll. A tetőt 1975-ben felújították. 1980-ig kápolnaként működött, ekkor templommá bővítették oly módon, hogy a korábbi kápolna a templom szentélyét képezi. 1999-ben meghosszabbították és kórust építettek hozzá. A templom mellé 15 méter magas harangtornyot építettek.[5] A templom körül kőkerítéssel övezett temető fekszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]