Kričke (Drniš)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kričke
Kričke látképe háttérben a Promina-hegységgel
Kričke látképe háttérben a Promina-hegységgel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22320
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség235 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság291 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kričke (Horvátország)
Kričke
Kričke
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 49′ 30″, k. h. 16° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 30″, k. h. 16° 12′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kričke témájú médiaállományokat.

Kričke falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 27, közúton 38 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező déli szélén, a Moseć-hegység lábánál, a Čikola szurdokvölgyétől délre, az 56-os számú főút mentén fekszik. A település régi magja Srednje Kričke a Moseć-hegység lábánál 290-300 méteres magasságban terül el, tőle északnyugatra Drniš irányában fekszik Donje Kričke, délkeletre pedig Gornje Kričke. Így a település északnyugat-délkeleti irányban mintegy öt kilométerre nyúlik el. A házak a múltban közelebb voltak a hegység lejtőihez, az utóbbi időben azonban egyre inkább közelebb a mezőhöz, az út mellé épültek. A település teljes területe 1815 hektárt tesz ki. Északnyugati részén halad át a Šibenik-Split vasútvonal, amelynek azonban itt nincs vasútállomása.

Története[szerkesztés]

Kričke területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt igazolja Lunića ősrégi várának maradványa. Rajta kívül a falu területén egy halomsírt is feltártak, melyből a késő bronzkorból származó használati tárgyak kerültek elő. A falu területén hét ókori régészeti lelőhely is található, közülük három a mezőn, négy pedig Gornje Kričke felett a Moseć oldalában. A legrégibb ismert nép amely ezen a vidéken élt az illírek egyik törzse a liburnok voltak, akiknek öt kilométerre innen a közeli Promina-hegységben Tepljuhnál volt településük. I. e. 51-ben a dalmátok szálltak meg a területet, akik szüntelen háborúban álltak a rómaiakkal. Végül a rómaiak győzedelmeskedtek és egész Dalmáciát uralmuk alá hajtották.

A falu a Krička vezetéknévből kapta a nevét, akik a régi Hercegovinából érkeztek a mai Montenegró északi részén fekvő Durmitor területére, majd egyik águk a török uralom idején (1522 és 1683 között) másokkal együtt a Petrovo-mezőn Drnišnél telepedett le. A török kiűzése után a faluba Nyugat-Boszniából újabb népesség érkezett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott.

Kričke arról is nevezetes, hogy a 19. században a dalmáciai uniátus egyház központja volt. A mozgalom melynek elindítója Petar Krička volt, akinek 1832-ben "erkölcstelen élete és engedetlensége miatt" el kellett hagynia parókiáját a római katolikus egyházzal való egyesülést tűzte ki célul. Ugyanígy gondolkodott a baljaki expap Marko Busović is, így a mozgalomnak ebben a két faluban lettek először hívei. 1835-re ők ketten alkották meg az új egyház alapjait. Az új egyház központja Kričke lett és magában foglalta Kričke, Baljci és Vrlika egyházközségeit. Az egyház Kričkén a II. világháború végéig működött amikor is hívei visszatértek a szerb pravoszláv egyházba. Az utolsó uniátus pap Janko Heraković volt akit az usztasákkal való együttműködés miatt bebörtönöztek.

A falunak 1857-ben 579, 1910-ben 772 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 62 százaléka szerb, 36 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során még ez évben megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek egyik legdélibb települése lett. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát erők, a szerbek többsége Szerbiába menekült. 2001-ben 83 szerb és 234 horvát élt a faluban. A településnek 2011-ben már csak 235 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
579 676 698 699 722 772 837 905 1.258 1.183 1.095 945 822 717 327 235
A Szent György pravoszláv templom
A Legszentebb Istenanya uniátus templom romjai
A Béke Királynője katolikus templom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma az egyházi adatok szerint 1744-ben épült, de néhány régebbi forrás (1727, 1738) alapján feltehetően ennél korábbi. A templom kőből épült, homlokzata felett kis harangtoronnyal. 1931-ben és 1987-ben megújították. A templom a temetővel együtt Donje Kričkén a mező fölé magasodó Đurđeva glavicán áll. Ennek ellenére a körülötte levő ciprus és fenyőerdőtől távolabbról nem látható.
  • A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt uniátus templom is Donje Kričkén a mezőn található. 1835-ben a baljci hívekkel együtt építették. Két nagy harangtornya miatt a nép csak Rognak nevezi. A II. világháború idején 1942-ben súlyos károkat szenvedett, majd egy villámcsapás következtében kiégett. A délszláv háború idején a szerbek aláaknázták. Helyreállítását tervezik. A templom mellett áll a régi iskola az egykori uniátus parókia épülete.
  • A Béke Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma Srednje Kričkén a főutca mellett található. A templomot 1990-ben építették. 1992-ben a szerbek aláaknázták és felrobbantották. Az eredeti templomnak 18 méter magas, különálló harangtornya volt. a háború után a régi alapjain, de más formában építették újjá.
  • Szent Nedelja tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a Gornje Kričke településrészen a főutcán áll. 1971-ben építették.

Kultúra és sport[szerkesztés]

  • A település első iskoláját 1867-ben alapították. A délszláv háborúig 1991-ig kis négyosztályos alapiskola működött a településen a Srednje Kričke településrészen, mely előbb Božidar Acija, később Spiridon Aleksijević nevét viselte. Ez az iskola ma már nem működik. Korábban a Donje Kričke településrészen működött az iskola az uniátus plébánia épületében, azelőtt pedig a Romić-házban Donje Kričke szélén.
  • A település labdarúgóklubját az NK Kričét 1973-ban alapították. 1990-ben NK Čikolára változtatták a nevét. A dalmát északi második ligában szerepelt. Pályája a Gornje Kričke településrészen található. A délszláv háború óta nem működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кричке (Дрниш) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.