Bratiškovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bratiškovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállás falu
Irányítószám 22222
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség251 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bratiškovci (Horvátország)
Bratiškovci
Bratiškovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 53′ 20″, k. h. 15° 54′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 20″, k. h. 15° 54′ 20″

Bratiškovci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 17, közúton 25 km-re északra, községközpontjától 9 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park és az 56-os számú főút között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területe a középkorban Kričke falu határához tartozott. A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. Az újonnan érkezettek 1572-ben felépítették Szent Miklós tiszteletére szentelt templomukat.[2] A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 375, 1910-ben 711 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb volt. A faluban alapiskola működött, ahova a környező települések tanulói is jártak. Az iskolában diszkotéka működött, mely népszerű volt a környék fiataljai körében. A falu mezőgazdasági szövetkezete is ismert volt. A délszláv háború során szerb lakói közül sokan csatlakoztak a JNA és a szerb felkelők csapataihoz és részt vettek a Plastovo környéki harcokban.[3] A településnek 2011-ben 251 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
375 535 495 556 682 711 530 591 847 663 621 591 607 582 149 251

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1572-ben épült. Egyhajós épület homlokzata előtt a templom arányaihoz képest nagyméretű harangtoronnyal. A templom körül temető található.

Híres emberek[szerkesztés]

A falu szülötte Jandro Baljak a Jandrino Jato dalmáciai szerb népzenét játszó együttes alapítója.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]