Polača (Knin)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Polača
A Szent Péter Pál templom
A Szent Péter Pál templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségKnin
Jogállás falu
Irányítószám 22302
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség 210 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság531 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Polača (Horvátország)
Polača
Polača
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 00′ 30″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 30″, k. h. 16° 19′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Polača témájú médiaállományokat.

Polača falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A szerbek első hulláma Boszniából az 1437-es magyar-velencei békekötést követő három évtizedben érkezett. Ekkoriban már megkezdődtek a török támadások Bosznia ellen, így a szerb lakosság a biztonságosabb, a Magyar Királyság védelme alatt álló dalmáciai térségekbe menekült. Itt egymás után építették fel templomaikat (Kula Atlagić 1446, Pađene 1456, Golubić 1462, Kninsko Polje 1468). A polačai templom 1458-ban épült. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A velencei uralom 1797-ig tartott, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1095, 1910-ben 1935 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.095 1.389 1.140 1.420 1.670 1.935 1.885 1.993 2.001 2.045 1.990 1.834 1.567 1.586 134 210

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1458-ban épült.
  • Érdekesség, hogy területén több jugoszláv filmet is forgattak.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]