Polača (Knin)
| Polača | |
 | |
| A Szent Péter Pál templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Knin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22302 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 151 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 531 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 59′ 43″, k. h. 16° 17′ 39″43.995300°N 16.294100°EKoordináták: é. sz. 43° 59′ 43″, k. h. 16° 17′ 39″43.995300°N 16.294100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Polača témájú médiaállományokat. | |
Polača falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A szerbek első hulláma Boszniából az 1437-es magyar-velencei békekötést követő három évtizedben érkezett. Ekkoriban már megkezdődtek a török támadások Bosznia ellen, így a szerb lakosság a biztonságosabb, a Magyar Királyság védelme alatt álló dalmáciai térségekbe menekült. Itt egymás után építették fel templomaikat (Kula Atlagić 1446, Pađene 1456, Golubić 1462, Kninsko Polje 1468). A polačai templom 1458-ban épült. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A velencei uralom 1797-ig tartott, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1095, 1910-ben 1935 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.095 | 1.389 | 1.140 | 1.420 | 1.670 | 1.935 | 1.885 | 1.993 | 2.001 | 2.045 | 1.990 | 1.834 | 1.567 | 1.586 | 134 | 210 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1458-ban épült.
- Érdekesség, hogy területén több jugoszláv filmet is forgattak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
További információk
[szerkesztés]- A település weboldala (szerbül)
- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |