Žirje (Šibenik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Žirje
Žirje szigetének keleti része a várrommal.
Žirje szigetének keleti része a várrommal.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22236
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Žirje (Horvátország)
Žirje
Žirje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 39′ 30″, k. h. 15° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 39′ 30″, k. h. 15° 39′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Žirje témájú médiaállományokat.

Žirje falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 21 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén, az azonos nevű sziget északkeleti partján, a Muna-öbölben fekszik. Žirje szigetének területe 15,08 km2, hosszúsága 12 km, partvonalának hossza 41,8 km. A mészkőből álló sziget középső részén nagy kiterjedésű, 108 hektáros termékeny mező található, mely a teljes sziget terültének kétharmadát foglalja el. A sziegeten nyolc barlang is található. Legmagasabb pontja a Kapić 131 méter magas, melyen egy történelem előtti erődített település falai találhatók. A Vela glava nevű magaslatot középkori vár romjai uralják.

Története[szerkesztés]

A szigetet egykor valószínűleg kiterjedt tölgyerdők borították, melyek termése a makk (horvátul: žir) lett a sziget névadója. Az ember már az ősidől óta megtelepedett itt, melyet két történelem előtti erődített település maradványa is jelez. Egyikük a sziget legmagasabb pontján a Kapićon, a másik a Stražán állt. Római villagazdaság romjai találhatók a sziget déli részéba nyúló Stupica-öbölben fekvő Šandrikov mul területén. A sziget stratégiai fekvése a 6. században arra ösztönözte I. Justinianus bizánci császárt, hogy a Stupica-öböl feletti Gradinán és a Mala Stupica-öböl feletti Gusternán várat építtessen. 1059-ben IV. Krešimir horvát király a szigetet a bencés szerzeteseknek adományozta. Ezt követően a bribiri grófok voltak a birtokosai, akik Murterrel együtt átengedték Zára városának, de lakói 1323-ban visszatértek Šibenik oltalma alá. Šibenik városával együtt 1412-ben szerezte meg a Velencei Köztársaság, miután még 1409-ben Nápolyi László magyar ellenkirály egész Dalmáciával együtt százezer aranydukátért eladta. A velencei uralom idején šibeniki nemes családok birtoka volt. 1572-ben a török teljesen elpusztította. Később jelentős katonai támaszponttá vált. Zvizdulje és a vela glavai támaszpont még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében épült. A településnek 1857-ben 341, 1910-ben 661 lakosa volt. A település az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az olaszok a II. világháború idején a Straža-hegyen építettek támaszpontot. Az itt folyt harcokról és a sziget jelentőségéről az emlékművek tanúskodnak. A jugoszláv néphadsereg 1950-ben itt, a Koromašna-öbölbeli ütegek feletti Mikuljicin létesített parancsnokságot. A sziget lakossága a délszláv háború idején is jelentős szerepet játszott. 1991. szeptember 16-án kitört a šibeniki hídért folyó csata. A JNA csapatai tankokkal és repülőgépekkel támadtak. A védők ellátásában az egész település lakossága részt vett. Lőszert, élelmiszert szállítottak, benzint vittek az agregátorokhoz. A bevetések során nemcsak a harcteret, de magát a falut is támadták a repülőgépek. A szigeten öt helyen is tűz pusztított. Az oltásban a szomszédos Kaprije lakossága is részt vett, majd később a sziget védelmére osztagokat alakítottak belőlük az ágyúk kezelésére. A településnek 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek, de sokan foglalkoztak halászattal is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
341 629 453 482 534 661 780 686 766 720 506 336 209 160 124 103

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma 1480-ban épült. Ez a legrégebbi rész a mai templom apszisát képezi. A templom mai formájában 1891-ben épült, 1906-ban szentelték fel, 1964-ben megújították.
  • A sziget két 6. századi bizánci erődje a Gradinán[4]és a Gušternán[5] áll. Utóbbit nem fejezték be teljesen, csak a ciszterna és a körítőfalak maradtak meg belőle. Mindkettőn feltárás előtti állagmegóvási munkákat végeztek.
  • A plébániatemplom mellett négy kápolna is áll a szigeten: A Szent Miklós kápolna a Mikavica-öbölben, a Kisboldogasszony kápolna a Muna-öbölben, a Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a Polje végében és egy kis kápolna a Mala Nozdra-öbölben található.
  • A település búcsúünnepe Nagyboldogasszony (augusztus 15.), amikor a Szűzanya képét körmenetben viszik végig Žirjén.
  • Az utóbbi időkben végzett régészeti feltárások során gazdag leletek (főként amforák) kerültek elő a Muna és a Koromašna-öböl közötti parti területről.
  • A Koromačna-öböltől északnyugatra a tengerben egy jó állapotban megmaradt ősi hajóroncs található, jelentős amfora rakománnyal. A roncs sziklás lejtős tengerfenéken helyezkedik el 38–44 méter mélységben, lelőhely 17 x 8 méter nagyságú. Különösen fontos a lelőhely az amforák egyedi típusai miatt. A régészeti dokumentáció során 300 amforát találtak. A helyet teljes mértékben dokumentálták és védőhálóval védik.[6]
  • A Kamešnjak Mali-szigettől keletre, Kakanj közelében, 9 - 28 m mélységben, egy részben sziklás lejtőn, részben homokos fenéken található lelőhelyen egy hajótörés maradványa található. Lambogia 2 típusú törött amforák két nagyobb csoportja es a hajószerkezet részei. A hajótörés az i. e. 1. században történt.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Žirje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Commons:Category:Žirje
A Wikimédia Commons tartalmaz Žirje (Šibenik) témájú médiaállományokat.