Velušić
| Velušić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22320 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 455 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 54′ 35″, k. h. 16° 08′ 48″43.909689°N 16.146546°EKoordináták: é. sz. 43° 54′ 35″, k. h. 16° 08′ 48″43.909689°N 16.146546°E | |
 | |
Velušić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Knintől légvonalban 13, közúton 25 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a középkorban Nečven várának uradalmához tartozott. A várral együtt 1522-ben foglalta el a török. A klisszai szandzsák 1550. évi összeírásában a Petrovo polje vlach települései között szerepel.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A település határában a 19. század végén kezdődött meg a szénbányászat. 1903-ban a szén szállítására megépült a Siverić-Velušić vasútvonal. A falunak 1857-ben 368, 1910-ben 517 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 53 százaléka szerb, 44 százaléka horvát volt. Szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakóinak nagy része elmenekült. 2001-ben már a horvátok voltak többségben (65,93%). 2011-ben a településnek 90 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 368 | 376 | 375 | 383 | 443 | 517 | 410 | 541 | 620 | 645 | 622 | 512 | 366 | 275 | 91 | 90 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent György tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1885-ben épült.[5] Egyszerű, négyszög alaprajzú épület, homlokzatán kis rózsaablakkal. Homlokzata felett áll a dalmát templomokra jellemző pengefalú harangtorony, benne két haranggal. A templom mellett temető található.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 3.
- ↑ Eparhija-dalmatinska.hr:Arhijerejsko namjesništvo šibensko Archiválva 2015. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
