Srima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srima
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségVodice
Jogállás falu
Irányítószám 22211
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség823 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srima (Horvátország)
Srima
Srima
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 44′ 45″, k. h. 15° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 44′ 45″, k. h. 15° 48′ 15″

Srima falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 7, közúton 13 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Šibeniki-csatorna északi részén, az azonos nevű öbölben fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Srima területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Legnevezetesebb régészeti lelőhelye Prižbán található, ahol egy késő ókori kétrészes bazilikát tártak fel. A falu már a középkorban is létezett. Ebből az időből származik a település feletti dombon a Szűzanya tiszteletére szentelt kis középkori templom értékes korabeli freskókkal. A település a 16. században teljesen elnéptelenedett, amikor az oszmán hódítók elől a szárazföld belsejéből a lakosság a jól védett városokba és a szigetekre menekült. Ekkor alapították a szemközti Prvić-szigeten található Šepurine települést is. A török veszély elmúltával a 17. század végén lakói nagyrészt visszatértek az eredeti lakóhelyükre. Ez volt Srima önálló településsé fejlődésének időszaka. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 51, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Srima fejlődése a 20. század második felében a turizmus fellendülésével indult meg nagyobb mértékben. Kiépültek a strandok, egymás után épületek a magánházak és apartmanok. A település összeépült a szomszédos Vodicével. A lakosság három évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt. Lakossága 2011-ben 823 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 51 111 167 189 234 282 113 167 160 184 199 331 599 823

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település legjelentősebb régészeti emléke a prižbai kétrészes 6. századi ókeresztény bazilika 1969 és 1974 között feltárt épületegyüttesének maradványa.[4]
  • A település feletti dombon áll a Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori kis templom. Egyhajós épület harangtoronnyal. Eredeti oltára az oltárképpel együtt elégett az 1918-as tűzvészben, ezután cserélték ki a ma is látható bizánci stílusú ezüstruhás Szűzanya képre. A templom apszisában értékes freskó látható, mely a 12. század végén készült. A freskó a Szűzanyát gyermekével, valamint Szent Videt és Szent Györgyöt ábrázolja. Érdekessége, hogy a Szent György melletti szántó emberben valószínűleg a festő saját magát ábrázolta.
  • Srima legfőbb turisztikai vonzóereje a számos homokos strand. Tulajdonképpen elmondható, hogy az egész település parti része olyan, mint egy nagy strand. A település 2013 óta a legjobb minőségű strandokat és kikötőket díjazó Kék zászlóval van kitüntetve, melyet főként a Šibenik felőli bejáratánál található szép, újrarendezett strandjával érdemelt ki. Egyetlen rangos szállodája a négycsillagos Hotel Duje, emellett az itt nyaralók számos magánház, apartman és kemping között válogathatnak.
  • Védett építmények az Adria keleti partvidékén egyedülálló prvić lukai 19. századi földműveslakások.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]