Ugrás a tartalomhoz

Dazlina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dazlina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségTisno
Jogállásfalu
Irányítószám22240
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség46 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 50′ 23″, k. h. 15° 43′ 34″43.839720°N 15.726044°EKoordináták: é. sz. 43° 50′ 23″, k. h. 15° 43′ 34″43.839720°N 15.726044°E
Térkép

Dazlina falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Tisnóhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 17, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 12 km-re északkeletre Dalmácia középső részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Dazlina a község legősibb települései közé tartozik. A falu közelében a Rešetaricának nevezett helyen áll a Szent Illés templom, melynek építésekor 1928-ban ásatásokat végeztek. Ennek során a munkások rábukkantak a török által elpusztított középkori templom alapfalaira. Ennek közelében 1987-ben ókeresztény templom alapjait tárták fel. Ennek során gazdag leletek is napvilágra kerültek, melyek bizonyossá tették azt is, hogy a horvátokon kívül illírek és rómaiak is éltek ezen a helyen.[2] A római település nagy méreteit jellemzi, hogy Rešetaricától egészen a mai Podgradina település feletti Tabije-dombig ért. A Tabijén római pénzek is előkerültek.[2] A szakemberek szerint a római település különösen meg volt erősítve és kora keresztény bazilikája is a legjobban felszerelt volt a Narona és Salona közötti térségben.[2]

A horvátok a 7. században telepedtek le ezen a helyen és Rešetarica területén megalapították saját településüket. Később felvették a keresztény hitet, melyről számos itt feltárt sír is tanúskodik. A leletek között használati tárgyak, fegyverek, kések, lószerszámok és ékszerek kerültek elő, melyeket az elhunytak túlvilági életéhez tettek a sírokba. A leleteket a szakemberek a 8. – 9. századra keltezték.[2] A kereszténység felvételével egy időben felépítették templomukat. A mai Szent Illés templom elődjét a 11. században szentelték fel. Plébániájához abban az időben az akkor még jelentéktelen Tribunj és Vodice is hozzá tartozott.

A török már 1414-ben támadta a šibeniki területet. Az első török-velencei háború kitöréséig tartó mintegy ötven évben több nagy támadást is intézett a šibeniki területek ellen több tízezer embert hajtva a rabságba. 1469-ben Dazlina sem kerülhette el sorsát. A lakosság körében még ma is él a török pusztítás emléke, amikor nemcsak a falut és templomát rombolták le, hanem teljes lakosságát is leöldösték a templomot őrző három atyával együtt. A templom harangját is csak úgy tudták megmenteni, hogy a hagyomány szerint egy kútba rejtették.[2] A megmaradt dazlinai parasztok később is arról panaszkodtak, hogy a török zaklatások miatt nem tudnak tizedet fizetni.

1501 első hónapjaiban a török újra felégette a šibeniki terület tizenhat települését köztük Dazlinát is. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A településnek 1880-ban 58, 1910-ben 119 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 45 fő volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
0058861001190014615817213888896245

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1928-ban épült a középkori templom helyén. 1974-ben és 2005-ben megújították.
  • A templom közelében feltárt ókeresztény bazilika maradványai.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 3 4 5 Podgradina.net:Crkva sv. Ilije Rešetarica(horvátul)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)