Rupe (Skradin)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rupe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállás falu
Irányítószám 22222
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség470 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rupe (Horvátország)
Rupe
Rupe
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 15° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 15° 55′ 00″

Rupe falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 30 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.

Története[szerkesztés]

Rupe környékének urai a középkorban egy ősi horvát nemesi család a Šubićok voltak, akik a Krka folyó jobb partján emelkedő meredek sziklára a bal parti Kamičakkal szemben felépítették Rog, vagy másképpen Rogovo várát. A vár ura 1345-ben a bribiri Budislav Ugrinić volt. Később a Martinušić család birtoka volt.[2] Középkori templomát a 15. században építették, lényegében ma is ez a falu plébániatemploma. A török 1522-ben foglalta el Rogovót és a környező várakat, uralma a 17. század végéig tartott. Ebben az időszakban Rupe a skradini plébániához tartozott, egyházi szolgálatát 1700-ig a visovaci ferences atyák látták el. 1700 és 1773 között a dubovicai plébánia része volt. 1718-ban a gazdag rupei Marasović család zálogbirtoka lett. Plébániáját 1773-ban alapították. Ekkor építették fel Szent Antal tiszteletére szentelt régi plébániatemplomát.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 695, 1910-ben 1176 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97 százaléka horvát volt. A délszláv háború során A településnek 2011-ben 470 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
695 930 906 886 1.120 1.176 1.250 1.186 1.249 1.324 1.340 1.350 1.147 976 672 470

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a mező melletti kis dombon épült a 15. században. A templom két építési szakaszban építették. Ez a gótikus boltozaton jól látható, mivel annak egy része nem teljesen illeszkedik a többi részéhez. Homlokzatán a bejárati ajtó mellett két kis ablak látható, felül az oromzaton áll a harangtorony a két haranggal. A bejárat felett egy kis kör alakú ablak, alatta egy kis üres fülke látható. Az oldalbejárat mellett egy növényi ornamentikával díszített töredék van befalazva. A templom 1975-ben új tetőt kapott. Főoltára fából készült, rajta Szent György szobra látható. Antependiuma aranyozott, növényi ornamentikával díszített. A templom körül található a falu temetője. A délszláv háború során a templomot felgyújtották, harangjait elvitték. Az újjáépítés 2000-ben bejeződött be. Mindkét harangját megtalálták és visszakerült az eredeti helyére. 2005-ben a temető köré kőből kerítést építettek. Felépítették a halottasházat és elkészült a templomhoz vezető aszfaltozott út is.[2]
  • Szent Antal tiszteletére szentelt templomát 1963-ban építették a régi templom (1773.) helyére Ante Barač építész tervei szerint. Ez egy betonból készült épület volt a homlokzata felett harangtoronnyal. A délszláv háború során a szerbek a templomot lerombolták, harangjait elvitték. A nagyobbik harangot később megtalálták. A háború után a helyére építették fel a Szent Antal pasztorális központot.[2]
  • Rog vagy Rogovo vára a Krka medre fölé magasodó 101 méter magas sziklán állt. Nem volt különösebben erős vár, de fekvése miatt ha őrsége jól el volt látva élelemmel egy egész hadsereg sem tudta elfoglalni. A vár csak egy sziklás szakadék felett átívelő hídon át volt megközelíthető. Északról a Krka száz méteres szinte függőleges mélységű medre határolta, melyhez a keleti oldaltól meredek lépcsőfokokkal lehetett lejutni. A vár szélessége 24 méter, hosszúsága 33 méter volt, falai két méter szélesek voltak. A várból mára szinte semmi sem maradt, de a romok között talált márvány töredékek kétségtelenné teszik, hogy egykori birtokosai pompás lakhelyet építettek benne.[5]
  • Határában található a Krka egyik nevezetes vízesése a Roški slap (magyarul Rogi-zuhatag). A vízesés a közelében állt Rog váráról kapta a nevét. A vízesés legnagvobb szélessége 450 méter, összmagassága 22,5 méter, a legmagasabb vízesésének magassága 15 méter. 1910-ben a jobb oldalán egy kisebb vízierőművet építettek, ahonnan a Drniš melletti szénbányákat látták el árammal.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]