Zečevo Rogozničko
| Zečevo Rogozničko | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Rogoznica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22 203 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 58 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 33′ 13″, k. h. 15° 56′ 25″Koordináták: é. sz. 43° 33′ 13″, k. h. 15° 56′ 25″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zečevo Rogozničko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zečevo Rogozničko falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Rogoznicához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Šibeniktől légvonalban 20, közúton 34 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az azonos nevű félszigeten, fenyő- és tölgyerdők között fekszik.
Története[szerkesztés]
Zečevo határában a Peleš-öbölben már az ókorban emberi település állt, ezt igazolják az itteni régészeti lelőhely leletei. Mai nevét nyulakban gazdag területéről kapta, mely évszázadokig velencei uralom alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 117, 1910-ben 195 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 195 fő volt, akik a turizmusból és a mezőgazdaságból (szőlő, olivaolaj, füge) éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 117 | 136 | 170 | 195 | 0 | 0 | 220 | 214 | 175 | 135 | 100 | 95 | 147 | 195 |
(1948-ig Zečevo néven, 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Rogoznicához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A település bejáratánál áll Szent József tiszteletére szentelt kápolnája. Alapkövét 1998-ban áldotta meg II. János Pál pápa spliti látogatása során. Évente csak egyszer, május 1-jén tartanak benne istentiszteletet.
Források[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Rogoznica község hivatalos oldala (horvátul)
- Rogoznica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A rogoznicai Nagyboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |