Široke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Široke
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPrimošten
Jogállás falu
Irányítószám 22 204
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség154 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Široke (Horvátország)
Široke
Široke
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 00″, k. h. 16° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 00″, k. h. 16° 02′ 30″

Široke falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Primoštenhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától 9 km-re keletre Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt élők ősei a bogumilok voltak. A 15. század folyamán nyolcvan bogumil család érkezett Boszniából a török hódítás elől menekülve a Šibenikre és a városhoz tartozó területekre védelmet kérve a városi hatóságoktól, akik befogadták és hajón tíz tengeri mérfölddel délebbre szállították őket. A kis öblöt ahol a hajók kikötöttek ma is Bosanski Dolacnak nevezik.[2] Ekkor ez a terület még puszta és sziklás volt. Ezután a menekültek még négy kilométert gyalogoltak kelet felé, hogy távolabb kerüljenek a tengerparttól és megérkeztek egy nagyobb fennsíkra, ahol a šibeniki püspökség segítségével felépítették házaikat és templomukat. Így népesült be előbb Prhovo, majd valamivel később Široke és Kruševo. A širokei Szent Hieronymus templom 1460-ban épült. A biztonságos élet feltételei egészen addig fennálltak, amíg a 15. század végétől a török csapatok nem kezdték támadni ezt a területet is. Ekkor Prhovo, Široke és Kruševo lakossága a sorozatos támadások és fosztogatások elől a közeli kis Gola Glava (Caput Cista) szigetre menekült, ahol megalapították új településüket Primoštent.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 213, 1910-ben 379 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 154 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 213 295 342 379 0 431 368 355 314 271 222 185 201 154

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Hieronymus (sv. Jere) tiszteletére szentelt temploma 1460-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]