Velika Glava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velika Glava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállás falu
Irányítószám 22222
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség29 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velika Glava (Horvátország)
Velika Glava
Velika Glava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 15° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 15° 55′ 00″

Velika Glava falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 14, közúton 24 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén emelkedő hegyek között fekszik.

Története[szerkesztés]

Velika Glava a moreai háború (1684-1699) után a pravoszláv vallású telepesekkel betelepített falvak közé tartozik. A 17. század végén a török kiűzését követően sokakat telepítettek le közülük Knin, Skradin és Šibenik környékére.[2] A betelepítés előtt a falu területe a skradini kanonok birtokai közé tartozott, évszázadok óta velencei uralom alatt volt. Velika Glava lakói főként Hercegovinából érkeztek és közülük legtöbben a környék ércbányáiban dolgoztak egészen a II. világháború végéig, amikor ezeket a bányákat bezárták. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 183, 1910-ben 270 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború során a falu olasz megszállás alá került. Lakói közül sokan csatlakoztak a partizán alakulatokhoz. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb volt. A délszláv háború során a település kulcsszerepet játszott Šibenik térségének védelmében, az itteni magaslatokról ugyanis a szerb tüzérség jól támadhattta volna a város körüli horvát védelmi vonalakat. 1991. szeptember 11. és 13. között a horvát nemzeti gárda 113. brigádja sikeresen védte meg a vela glavai magaslatokat a JNA egységeitől. Ez volt Šibenik védelmének első sikeres katonai akciója.[3] A falu zömmel szerb nemzetiségű lakói már korábban elmenekültek, házaikat még 1991 augusztusának elején lerombolták a horvát erők. A háború után közülük mintegy ötvenen tértek vissza, főleg idős emberek. A többiek Szerbiában, főként Belgrád környékén, valamint külföldön (USA, Ausztrália) telepedtek le. A településnek 2011-ben mindössze 29 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
183 488 183 208 244 270 260 299 330 353 357 317 303 293 16 29

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]