Mravnica (Šibenik)
| Mravnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22205 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 29 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 245 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 39′ 13″, k. h. 16° 06′ 14″43.653500°N 16.103901°EKoordináták: é. sz. 43° 39′ 13″, k. h. 16° 06′ 14″43.653500°N 16.103901°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mravnica témájú médiaállományokat. | |
Mravnica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Šibeniktől légvonalban 19, közúton 22 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Mravnik-hegység déli lejtőin és a hegység alatti völgyben fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1709-ben „Mravizza” néven szerepel a velencei kataszter megalkotásakor a Sebenico és Scardona környéki birtokok összeírásában.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 38, 1910-ben 124 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 70 lakosa volt, akik Primorski Dolac plébániájához tartoztak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 38 | 0 | 157 | 99 | 111 | 124 | 160 | 174 | 199 | 157 | 258 | 166 | 149 | 121 | 62 | 70 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma egyszerű, egyhajós épület négyszögletes apszissal. Homlokzatán a bejárat mellett két kisebb ablak, felette rózsaablak látható. Az oromzaton áll a pengefalú harangtorony, benne két haranggal. A templom körül található a falu temetője, melyet kőből rakott alacsony fal övez. A templomot 1757 előtt építették, a helyiek szerint négyszáz éves. Harangtornya 1913-ban épült. Barokk főoltárán Szent Péter és Pál képe látható. Belsejét egy Szent Péter szobor, egy Szent Péter és Pál kép és egy fából faragott feszület díszíti. A templom tetőzetét 1966-ban javították.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Mirela Slukan-Altić:Povijest mletačkog katastra Dalmacije(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 16..
- ↑ Primorski Dolac – povijest župe(horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
