Ugrás a tartalomhoz

Zrinski Brđani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zrinski Brđani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44441
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség25 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 36″, k. h. 16° 20′ 31″45.193300°N 16.341900°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 36″, k. h. 16° 20′ 31″45.193300°N 16.341900°E
SablonWikidataSegítség

Zrinski Brđani (1900-ig Brđani, 1931-ig Zrinski Brđani, 1991-ig Brđani Šamarički) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 49 km-re délre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 18 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén, Rudeži és Zrinska Draga között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Brđani neve a brdo (hegy) főnévből származik, jelentése hegyen lakók. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Brđani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott.1747-ben felépült a falu pravoszláv temploma. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 489, 1910-ben 625 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakói közül sokan csatlakoztak a partizánokhoz. A harcokban elesettek és a megtorlások áldozatainak emlékművét 1961-ben avatták fel. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A templomot és az iskolát a falut visszafoglaló csapatok felgyújtották. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 63 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
489 460 512 555 604 625 602 621 528 570 507 378 288 220 66 63

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1747-ben épült. Ma romokban áll.
  • A település alapiskoláját a 19. század végén építették. A délszláv háború idején felgyújtották, ma csak csupasz falai állnak.
  • A II. világháború hőseinek és a fasizmus áldozatainak emléktábláját 1961-ben avatták.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]