Zrinski Brđani

Zrinski Brđani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44441
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	25 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′ 36″, k. h. 16° 20′ 31″45.1933, 16.3419
Sablon Wikidata Segítség

Zrinski Brđani (1900-ig Brđani, 1931-ig Zrinski Brđani, 1991-ig Brđani Šamarički) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 49 km-re délre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 18 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén, Rudeži és Zrinska Draga között fekszik.

Története

Brđani neve a brdo (hegy) főnévből származik, jelentése hegyen lakók. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Brđani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott.1747-ben felépült a falu pravoszláv temploma. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 489, 1910-ben 625 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakói közül sokan csatlakoztak a partizánokhoz. A harcokban elesettek és a megtorlások áldozatainak emlékművét 1961-ben avatták fel. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A templomot és az iskolát a falut visszafoglaló csapatok felgyújtották. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 63 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
489	460	512	555	604	625	602	621	528	570	507	378	288	220	66	63

Nevezetességei

• A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1747-ben épült. Ma romokban áll.
• A település alapiskoláját a 19. század végén építették. A délszláv háború idején felgyújtották, ma csak csupasz falai állnak.
• A II. világháború hőseinek és a fasizmus áldozatainak emléktábláját 1961-ben avatták.

Források

• Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
• Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)