Tremušnjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tremušnjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44204
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség47 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tremušnjak (Horvátország)
Tremušnjak
Tremušnjak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 10″, k. h. 16° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 10″, k. h. 16° 19′ 30″

Tremušnjak (1900-ig Čremušnjak) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 39 km-re, községközpontjától légvonalban 16, közúton 20 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinska gora északi lejtőin, Dodoši és Begovići között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Chermasniak” alakban szerepel. A térkép tanúsága szerint ekkor már állt Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. A falu benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A katonai határőrvidék megszűnését követően Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 317, 1910-ben 546 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 47 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
317 341 366 450 490 546 478 530 368 376 346 289 257 204 44 47

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település feletti magaslaton a temető mellett állt Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája, melyet a 18. században építettek. 1941-ben az usztasák felgyújtották és a helyiek már nem építették újjá. Ma már csak az alapjainak a helye ismert.
  • A falu szülötte Filip Kljajić (1913-1943) háborús hős mellszobra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]