Gornja Meminska
| Gornja Meminska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 57″, k. h. 16° 32′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 57″, k. h. 16° 32′ 27″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Meminska falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 27, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re északkeletre, a Mračaj-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A római korban Meminska határában haladt át a Sisciát Servitiummal összekötő kereskedelmi és hadiút. Ez az út még a kora középkorban is használatban lehetett, ezt látszik igazolni a Majur területén előkerült bizánci pénzérme.
Meminska a 18. század második felében keletkezett, ekkor még csak néhány ház állt itt. 1774-ben „Maminski dorf” néven említik először. az első katonai felmérés térképén „Dorf Meminszki” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Meminszka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Meminszka” néven 42 házzal és 213 lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt. A Mračaj-patakon egykor malmok egész sora működött.
1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a második világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. Gornja Meminska lakosságát 1948 óta számlálják önállóan, amikor 133-an lakták. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (90%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága csatlakozott a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 17 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 133 | 143 | 127 | 116 | 100 | 86 | 13 | 17 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Meminska Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma ezen a településen áll. A templom 19. század elején a francia megszállás rövid időszakában épült egy korábbi templom helyén. Az egyház sematizmusa szerint 1810-ben építették. Egyhajós épület meghosszabbított apszissal, a homlokzat előtt négyszögletes harangtoronnyal. A hagyomány úgy tartja, hogy a templomot úgy építették, hogy az a plaški ortodox püspöki székesegyház felé nézzen. Az oldalbejárathoz 1848-ban egy késő klasszicista oszlopos előcsarnokot építettek. A II. világháború idején 1944-ben ikonosztázát az usztasák lerombolták, a templomot viszont épen hagyták, mivel katolikus templommá alakították át. A templom átvészelve a délszláv háború időszakát ma is jó állapotban áll.
Védett népi építészeti emlék a 2. szám alatti hagyományos vidéki porta,[6] mely a hagyományos fa lakóházból, melléképületből, konyhából és téglából épített kútból áll. A hagyományos, emeletes faház 1924-ben épült tölgyfa deszkákból, alacsony falazott alapra, csonka kontytetővel, hódfarkú cserép fedéssel. Az oromzatos homlokzatot, a tetőpárkányt, a függőleges gerendákat és az ajtó ablaknyílásait faragással díszítettek. A földszint és az emelet közötti függőleges kommunikációt egy külső falépcső teszi lehetővé, mely a nyitott tornácra vezet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 420. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5729.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
