Selište Kostajničko
| Selište Kostajničko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Hrvatska Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44430 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 146 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 16° 34′ 29″45.250000°N 16.574722°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 16° 34′ 29″45.250000°N 16.574722°E | |
 | |
Selište Kostajničko falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 30, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északkeletre, Hrvatska Kostajnica és Rausovac között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor Boszniából érkezett horvátokat telepítettek be. az első katonai felmérés térképén „Dorf Szelische” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában szintén „Szelische” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Szelische” néven 46 házzal és 235 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 246, 1910-ben 373 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 89%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A szerb agressziónak több halálos áldozata volt. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1998-ban alapították. A településnek 2011-ben 102 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 246 | 263 | 292 | 331 | 354 | 373 | 349 | 354 | 283 | 236 | 184 | 173 | 156 | 159 | 114 | 102 |
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD Selište Kostajničko. Az egyesület ápolja a település népi hagyományait, népszokásait, népművészetét és népviseletét. Országszerte számos fesztiválon képviselte már a falut. Énekkara, tánckara, tamburazenekara működik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 629. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. február 6.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
