Stara Drenčina
| Stara Drenčina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sziszek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44273 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 179 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 16° 19′ 00″45.483300°N 16.316700°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 16° 19′ 00″45.483300°N 16.316700°E | |
 | |
Stara Drenčina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától 4 km-re nyugatra, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1215-ben „praedium Drencina” néven említik először.[2] 1217-ben „Drenchina”, 1541-ben és 1544-ben „Drenchyna”, illetve „Inferior Drenchyna” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1597-ben már várát is említik „Drenczina” néven.[2] A vár nem sokkal előbb épült a kulpamenti törökellenes védelmi rendszer részeként. A falut török veszély csökkenése után, valószínűleg a 17. század második felében telepítették be horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Drenchina” néven szerepel. A falunak 1857-ben 380, 1910-ben 361 lakosa volt.
A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 226 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 380 | 359 | 347 | 365 | 375 | 361 | 341 | 342 | 323 | 314 | 318 | 263 | 225 | 217 | 195 | 226 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kis fakápolnája. Első írásos említése 1696-ban történt. 1731-ben teljesen felújították, ekkor építették tornyát is. Még a 18. században előcsarnokot is kapott. A főoltár 1740-ben készült, amikor az épület belsejét is kifestették. az épület faszerkezete az idők folyamán súlyos károkat szenvedett, ezért mennyezetét, tetőszerkezetét nemrégiben felújították.
- Drencsina várának maradványai. A vár a 16. század vége felé épült, 1597-ben már említik. A kulpamenti védelmi rendszer része, Sziszek egyik elővára volt. A török határ délre tolódása miatt a 17. század végére szerepe megszűnt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 27..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sziszek város hivatalos oldala (horvátul)
- Sziszek község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A Szent János kápolna rövid leírása Archiválva 2018. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sziszek turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
