Cernipotok
| Cernipotok (Crni Potok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 55″, k. h. 15° 52′ 26″45.231900°N 15.873900°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 55″, k. h. 15° 52′ 26″45.231900°N 15.873900°E | |
 | |
Cernipotok (horvátul: Crni Potok) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszektől légvonalban 48, közúton 65 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re délnyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora déli lábánál, a Glina folyó völgyétől északra, az azonos nevű patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1869-ben 795, 1910-ben 1016 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság többsége szerb nemzetiségű volt jelentősebb bosnyák kisebbséggel. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 318 cernipotoki lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 376 volt.[2] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült, de közülük később többen visszatértek. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az településnek 2011-ben 153 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 795 | 846 | 964 | 1.018 | 1.016 | 1.013 | 1.156 | 740 | 790 | 701 | 542 | 433 | 377 | 178 | 153 |
(1857-ben lakosságát Peckéhez számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Svetozar Livada: Kordunski rekvijem (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
- Topusko rövid története (horvátul)
- Topusko turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
