Cernipotok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cernipotok (Crni Potok)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
Jogállás falu
Irányítószám 44415
Körzethívószám + (385) 44
Népesség
Teljes népesség153 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cernipotok (Horvátország)
Cernipotok
Cernipotok
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 00″, k. h. 15° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 00″, k. h. 15° 52′ 30″

Cernipotok (horvátul: Crni Potok) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 48, közúton 65 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re délnyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Kordun területén, a Petrova gora déli lábánál, a Glina folyó völgyétől északra, az azonos nevű patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1869-ben 795, 1910-ben 1016 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság többsége szerb nemzetiségű volt jelentősebb bosnyák kisebbséggel. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 318 cernipotoki lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 376 volt.[2] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült, de közülük később többen visszatértek. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az településnek 2011-ben 153 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 795 846 964 1.018 1.016 1.013 1.156 740 790 701 542 433 377 178 153

(1857-ben lakosságát Peckéhez számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]