Gornja Bučica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornja Bučica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44425
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség84 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′, k. h. 15° 59′Koordináták: é. sz. 45° 28′, k. h. 15° 59′
SablonWikidataSegítség

Gornja Bučica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 41 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 20 km-re északnyugatra, a Kulpa jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Bučica neve a 13. században tűnik fel először a topuszkai cisztercita apátság birtokaként. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. A katonai határőrvidék része lett. Plébániáját 1789-ben alapították, templomát 1836-ban építették. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 660, 1910-ben 968 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború alatt az usztasák innen indították támadásaikat a közeli szerb falvak ellen. 1991. június 25-én a frissen kikiáltott független Horvátország része lett. A szerb erők már augusztustól folyamatosan támadták a települést. 1991. szeptember 26-án katolikus temploma szerb gránáttalálatot kapott és leégett. A szerb erők 1991. október 4-én elfoglalták és lerombolták, horvát lakosságát elűzték. Csak 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. 2011-ben 128 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
660 765 715 581 643 968 866 1.027 537 631 564 513 469 395 228 128

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1836-ban épült. A bejárat fölött feliratos tábla tanúskodik az építkezés idejéről. Az épület téglalap alaprajzú, csehsüvegboltozatos hajóval és kissé keskenyebb, téglalap alakú szentéllyel. A homlokzatot úgy alakították ki, hogy a harangtorony teste a középső részéből nőjön ki. A sekrestye a szentély mellett található. 1991. szeptember 26-án egy szerb gránáttalálattól kigyulladt és leégett. Tornya ledőlt, tetőzete beomlott. A háború után újjáépítették. A plébániához Gornja Bučica, Donja Bučica, Desni Degoj, Ilovačak, Gornje Taborište, Donje Taborište, Slatina Pokupska, Golinja, Trestenica és Čremušnica települések tartoznak.
  • A honvédő háború emlékműve az áldozatok tömegsírja felett áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]