Majski Trtnik
| Majski Trtnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44403 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 52″, k. h. 16° 09′ 52″45.297778°N 16.164444°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 52″, k. h. 16° 09′ 52″45.297778°N 16.164444°E | |
 | |
Majski Trtnik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 26, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, a Maja-folyó síkságának keleti részén fekszik. Keleti részén folyik át a Bručina-patak, mely később a Majába ömlik. Glinával és Petrinyával aszfaltozott út köti össze. Vasútállomása is van, melyet a szomszédos falvak Maja, Glinski Drenovac és Ravno Rašće lakói is használnak. Glinával menetrendszerű autóbuszjárat is összeköti.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A római korban itt haladt át az Ad Finest (Topuszka) Sisciával (Sziszek) összekötő út. Az egykori római életről tanúskodnak a falu környékén talált római pénzek és különféle használati tárgyak, melyekről Mihajlo Kunić is ír „Minelralbades Topusko” című, 1827-ben kiadott könyvében. A falu középkori létezéséről nincs információ, de a horvát eredetű dűlőnevek a közelben élő horvát ajkú népességről tanúskodnak. A 16. és 17. század török háborúi a térséget teljesen elnéptelenítették, a lakosság északra, biztonságosabb vidékekre menekült. Egy részük minden bizonnyal Dél-Morvaországban Brno környékén települt le, ahová magukkal vitték fazekas mesterségüket és ahol ma is számos horvát származású család él.
Majski Trtnik a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 364, 1910-ben 542 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az első világháború után több család Szlavóniába és a Vajdaságba települt át.
A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosság fellázadt az új hatalom ellen. 1941-ben a helyi temetőnél két horvát csendőrt megöltek. Az usztasák bosszúja nem maradt el. A falut felgyújtották, a lakosság egy részét megölték, a többieket a jasenovaci koncentrációs táborba, illetve németországi munkára vitték. Később kiszabadulásuk után többségben csatlakoztak a nemzeti felszabadító egységekhez. A falu 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később néhányan visszatértek. A településnek 2011-ben 36 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A vlahovići pravoszláv parókiához tartoznak.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 364 | 392 | 403 | 474 | 521 | 542 | 534 | 562 | 334 | 327 | 305 | 238 | 193 | 166 | 56 | 36 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 12..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város információs portálja (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Majski Trtnik című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
