Majski Trtnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Majski Trtnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44403
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 36 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Majski Trtnik (Horvátország)
Majski Trtnik
Majski Trtnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 10′ 00″

Majski Trtnik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közüton 8 km-re délkeletre, a Maja-patak síkságának keleti részén fekszik. Keleti részén folyik át a Bručina-patak, mely később a Majába ömlik. Glinával és Petrinyával aszfaltozott út köti össze. Vasútállomása is van, melyet a szomszédos falvak Maja, Glinski Drenovac és Ravno Rašće lakói is használnak. Glinával menetrendszerű autóbuszjárat is összeköti.

Története[szerkesztés]

A római korban itt haladt át az Ad Finest (Topuszka) Sisciával (Sziszek) összekötő út. Az egykori római életről tanúskodnak a falu környékén talált római pénzek és különféle használati tárgyak, melyekről Mihajlo Kunić is ír „Minelralbades Topusko” című, 1827-ben kiadott könyvében. A falu középkori létezéséről nincs információ, de a horvát eredetű dűlőnevek a közelben élő horvát ajkú népességről tanúskodnak. A 16. és 17. század török háborúi a térséget teljesen elnéptelenítették, a lakosság északra, biztonságosabb vidékekre menekült. Egy részük minden bizonnyal Dél-Morvaországban Brno környékén települt le, ahová magukkal vitték fazekas mesterségüket és ahol ma is számos horvát származású család él.

Majski Trtnik a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 364, 1910-ben 542 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az I. világháború után több család Szlavóniába és a Vajdaságba települt át.

A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosság fellázadt az új hatalom ellen. 1941-ben a helyi temetőnél két horvát csendőrt megöltek. Az usztasák bosszúja nem maradt el. A falut felgyújtották, a lakosság egy részét megölték, a többieket a jasenovaci koncentrációs táborba, illetve németországi munkára vitték. Később kiszabadulásuk után többségben csatlakoztak a nemzeti felszabadító egységekhez. A falu 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később néhányan visszatértek. A településnek 2011-ben 36 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A vlahovići pravoszláv parókiához tartoznak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
364 392 403 474 521 542 534 562 334 327 305 238 193 166 56 36

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Majski Trtnik című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.