Donji Javoranj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Javoranj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Dvor
Jogállás falu
Irányítószám 44440
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 149 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 148 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Javoranj (Horvátország)
Donji Javoranj
Donji Javoranj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 50″, k. h. 16° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 50″, k. h. 16° 21′ 30″

Donji Javoranj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 41, közúton 70 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinska gora déli lejtői alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

Javoranj neve a juharfa szláv nevéből a javorból származik és olyan helyet jelöl, ahol sok az ilyen fa. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Javoranj benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. A két Javoranjnak együtt 1857-ben 929, 1910-ben 1394 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 149 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
929 920 969 1.191 1.321 1.394 1.427 950 784 767 663 510 451 412 168 149

(1921-ig Gornji Javoranj lakosságával együtt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]