Jovac (Dvor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállás falu
Irányítószám 44435
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség20 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jovac (Horvátország)
Jovac
Jovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 20″, k. h. 16° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 20″, k. h. 16° 27′ 00″

Jovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 35, közúton 50 km-re délre, községközpontjától 14 km-re északkeletre a Báni végvidék déli részén, Šakanlije és Kuljani között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu neve növénynévi eredetű. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Jovac benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1910-ben 211 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. Szerb lakossága fellázadt a fasiszta horvát hatalom ellen, sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A nemzeti felszabadító háború hőseinek és a fasizmus áldozatainak emléktábláját 1958-ban avatták. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 1%-a horvát, 97%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 20 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 211 162 170 179 200 179 155 188 227 22 20

(1900-ig lakosságát Šakanlijéhez számították, 1981-ig pedig annak településrészét képezte.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Jovac és Šakanlije háborús áldozatainak emléktábláját 1958-ban avatták.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]