Ugrás a tartalomhoz

Gornji Dobretin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Dobretin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44440
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség4 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 28″, k. h. 16° 17′ 23″45.007800°N 16.289700°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 28″, k. h. 16° 17′ 23″45.007800°N 16.289700°E
SablonWikidataSegítség

Gornji Dobretin falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 54, közúton 75 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a bosnyák határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település nevét még birtokként 1429-ben "Dobrethyn" alakban említik először. A név melléknévi eredetű, mely a dobar (jó) melléknévből származik. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Donji Dobretin határában a Oblaj nevű helyen is állt egy őrhely (horvátul: čardak), ahonnan az Unamenti határt tartották szemmel. Dobretin benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 9 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 324 344 292 248 196 158 15 9

(1857 és 1931 között lakosságát Donji Dobretinhez számították.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]