Brestik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Brestik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44405
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 76 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brestik (Horvátország)
Brestik
Brestik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 20″, k. h. 16° 11′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 20″, k. h. 16° 11′ 45″

Brestik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 52 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu határában a Crkvina nevű helyen az erdőben épületmaradványok találhatók, melyek valószínűleg a középkorban itt állt falu templomának romjai. A templom és a falu a 16. század török háborúiban pusztulhatott el. Ezután a térség több mint száz évig puszta volt, a romokat benőtte az erdő. Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 490, 1910-ben 683 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakói tömegesen csatlakoztak a partizánegységekhez. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 76 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
490 564 573 613 680 683 649 723 637 619 571 506 454 421 102 76

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az erdőben fekvő Crkvina nevű helyen található épületmaradványok. Valószínűleg középkori templom romjai.
  • Régi vízimalmok, melyek a Boroviski, Keleuska, Vladušić és Bulatski családok tulajdonában voltak.
  • Hagyományos népi építésű házak a 20, 33, 47, 66, 70, 35, 24, 25, 125 számok alatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]