Prelošćica
| Prelošćica | |
 | |
| Prelošćica látképe a levegőből. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sziszek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44202 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 474 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 16° 28′ 52″45.442778°N 16.481111°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 16° 28′ 52″45.442778°N 16.481111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prelošćica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prelošćica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek belvárosától 12 km-re délkeletre, a Száva bal partján fekszik. Házai régen közvetlenül a folyóparton sorakoztak, de mára a Szávának ezt a nagy kanyarját már átvágták, ezért a folyó távolabb került a településtől. Ma folyónak a holtága van a helyén.
Története
[szerkesztés]A település neve még birtokként 1429-ben tűnik fel először „possessio Prelacha” alakban.[2] A középkorban területe zágrábi káptalan sziszeki uradalmához tartozott. Valószínűleg a török veszély elmúltával a 17. század közepén, vagy végén telepítették be. 1736-ig a sziszeki Szent Kereszt, majd a sunjai plébániához tartozott.
A prelošćicai Szent Mihály plébániát 1789-ben alapították. Kezdetben csak egy kis fakápolnája volt, melyet 1731-ben említenek először. 1741-ben az egyházi vizitátor azt írta, hogy évente csak négyszer miséztek benne. A plébánia alapításakor ez a kápolna lett a falu plébániatemploma. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Preloschicza” néven szerepel. 1804-ben a falu kegyura a Keglevich család volt. 1831-ben a plébániatemplom leégett és ekkor építették a helyére a mai plébániatemplomot, melyet 1832. november 11-én szenteltek fel. A falunak 1857-ben 1322, 1910-ben 1289 lakosa volt.
A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 525 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.322 | 1.283 | 1.273 | 1.239 | 1.309 | 1.289 | 1.239 | 1.220 | 1.101 | 1.076 | 1.074 | 921 | 819 | 795 | 722 | 525 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[5] 1831-ben épült. Felszentelése 1832. november 11-én történt. Szent Mihály nagyméretű képe a főoltáron áll. A négy mellékoltár Tavelić Szent Miklósnak, Páduai Szent Antalnak, a lourdes-i Szűzanyának és Szent Józsefnek van szentelve. A falakat és a boltozatot szépséges ornamentika díszíti, melyet a varasdi Julija Merlić készített. Téglából készített padlózata rossz állapotban van és az egész épülettel együtt felújításra szorul.
A falu bejáratánál áll az 1904-ben épített Jézus szíve kápolna. A négyszög alaprajzú épület főoltárán Jézus 120 cm magas szobra áll. A kápolnát története során többször felújították, legutóbb az építés száz éves évfordulóján 2004-ben. Évente csak egyszer, Jézus szíve ünnepén mondanak misét benne.
A plébániaház a 19. században épített emeletes épület. A gyakori árvizek miatt kizárólag fából épült. A plébánia épületet előtti három platánfa több mint kétszáz éves.
Védett épület a 101. szám alatti emeletes fa lakóház.[6] A ház 1780-ban épült kőtömbből álló alapokra. A vízszintesen egymásra rakott tölgy deszkákat faékekkel kötötték össze egymással. A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület mérete 17x10 méter. A régi ácsolatok (ablakok és ajtók) a kisebb ablaknyílásokkal megmaradtak. A faházat nyeregtető fedi, cserép borítással. A földszinti és első emeleti ablakok, valamint az első emelet és a padlás fölött a keskenyebb homlokzaton kisebb tetőket alakítottak ki, amelyek megvédik az épületet a csapadéktól. A preloščicai faház hagyományos módon épült, és megőrizte eredeti formáját. Értékes példája az elmúlt kétszáz év hagyományos népi építészetének és életmódjának ezen a területen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5276.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6303.
Források
[szerkesztés]- A Szent Mihály plébánia honlapja (horvátul)
- Sziszek város hivatalos oldala (horvátul)
- Sziszek község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- Sziszek turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
