Drenovac Banski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Drenovac Banski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44406
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 74 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drenovac Banski (Horvátország)
Drenovac Banski
Drenovac Banski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 45″, k. h. 16° 12′ 00″

Drenovac Banski falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közüton 11 km-re délkeletre, a Drenovac és a Bila Voda patakok mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu nevének első tagja somfákkal (dren) benőtt helyet jelöl, második része pedig a többi hasonló nevű településtől különbözteti meg jelezve, hogy a Báni végvidéken fekszik. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banska krajina, Banija, vagy Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 766, 1910-ben 1068 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a településnek iskolája, közösségi háza volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 74 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
766 785 748 927 1.018 1.068 1.039 1.145 901 893 799 711 580 452 75 74

Nevezetességei[szerkesztés]

Hagyományos népi építésű parasztházak a 46, 61, 59, 63, 73 és 72 számok alatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]