Martinovići (Glina)
| Martinovići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44406 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 6,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 39″, k. h. 16° 15′ 04″45.294167°N 16.251111°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 39″, k. h. 16° 15′ 04″45.294167°N 16.251111°E | |
 | |
Martinovići falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 23, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A határában található történelem előtti erődítmény maradványainak tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. Martinovići a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. Nevét az itt élt legnépesebb családról, a Martinovićokról kapta. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 358, 1910-ben 593 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói felkeltek a fasiszta horvát vezetés ellen. A partizánharcoknak és az usztasa megtorlásnak a faluban 152 halálos áldozata volt. Rájuk emlékezik a falu szélén álló partizánemlékmű, mely fegyvert kezében tartó harcost ábrázol. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 358 | 389 | 417 | 501 | 615 | 593 | 654 | 634 | 499 | 505 | 493 | 397 | 352 | 290 | 94 | 71 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Történelem előtti várrom.
- A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve (alkotó V. Mučkatin 1959.)
- Hagyományos népi építésű parasztházak a 30, 32, 38, 39 és 54 számok alatt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Makroekonomija.org: Martinovići (szerbül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város információs portálja (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
