Stankovac
| Stankovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44412 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 48″, k. h. 16° 05′ 14″45.430100°N 16.087200°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 48″, k. h. 16° 05′ 14″45.430100°N 16.087200°E | |
 | |
Stankovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszek városától légvonalban 24, közúton 39 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északra, a Kulpa jobb partján, Gračanica Šišinečka és Gornje Jame között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Stankovacot a topuszkai ciszterci apátság adománylevelében 1211-ben említik először „terra Stanko” alakban. Ősi település, melynek területén már a középkorban több ismert vár és erődítmény állt. Ezek korát régészeti feltárás és írásos adatok hiányában pontosan még nem lehet megállapítani, de feltételezhető, hogy van közöttük ókori eredetű. A rézkorban a lasinjai kultúra népe lakta ezt a vidéket, mely nevét északnyugatra a Kulpa partján fekvő Lasinja településről kapta. A római korban itt haladt át az Emona (Ljubljana), illetve Senia (Zengg) felől Sisciába haladó római út. Az út mentén több kisebb erődítmény, őrhely állt. A 7. században az avarok kíséretében érkezett szlávok foglalták el ezt a vidéket, majd frank uralom következett, mely a 9. század végéig tartott. A frank uralom lerázása után létrejött az önálló Horvát Királyság. II. István horvát király halála (1091) után a horvát nemesség két részre szakadt, a viszályban végül a magyar király hívei győzedelmeskedtek és 1102-ben Kálmánt horvát királlyá koronázták. Ezután Horvátországot a király nevében a horvát-szlávón hercegek, illetve a bánok kormányozták.
Stankovacot 13. század elején II. András magyar király a topuszkai cisztercita apátságnak adományozta. Stankovac Gračanica Šišinečka felé eső Linija nevű településrészén, a Gračenica-patak jobb oldalán emelkedő hegyen található Jandrovac, ahol kőfalak maradványai látszanak. Milan Kruhek szerint ezek a falak a török időknél jóval régebbiek, valószínűleg egy középkori vár romjai. Ettől délre egy másik 150 méteres magaslaton, melyet a nép Crkvinának nevez növényzettel benőtt épületmaradványok találhatók. Kruhek feltételezi, hogy a magaslat alatt a patak partján települt a középkori falu, a Crkvinán pedig a falu középkori temploma, melyet a Jandrovac helynév tanúsága szerint valószínűleg Szent András apostol tiszteletére szenteltek. A falu templomával és várával együtt 16. és 17. század török háborúiban a környék falvaival együtt teljesen elpusztult, több mint száz évig pusztaság volt a helyén.
A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé horvátokkal népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 345, 1910-ben 276 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A szerb erők 1991 decemberében elfoglalták és lerombolták, horvát lakosságát elűzték. Csak 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. 2011-ben 24 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 345 | 316 | 297 | 338 | 352 | 276 | 253 | 231 | 199 | 195 | 177 | 159 | 134 | 99 | 50 | 24 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A határában fekvő Gradina nevű magaslaton a helyiek már régóta csontokat, cseréptöredékeket találnak. Úgy tartják, hogy a hegy tele van járatokkal, melyeknek több bejárata is van. A helyet Törökvárnak azaz "Turski grad"nak nevezik, de valószínűleg annál sokkal régebbi. Korát és eredetét régészeti feltárással lehetne tisztázni.
- Gračanica Šišinečka felé eső Linija nevű településrészén, a Gračenica-patak jobb oldalán emelkedő hegyen található Jandrovac, ahol kőfalak maradványai látszanak. Milan Kruherk szerint ezek a falak a török időknél jóval régebbiek. Ettől délre egy másik 150 méteres magaslaton, melyet a nép Crkvinának nevez növényzettel benőtt épületmaradványok találhatók.
- A Španov gradnak nevezett helyen ma is láthatók a feltehetően kora középkori földsáncok maradványai.
- A Gračanica Šišinečka és Stankovac között fekvő Baničevac várának maradványai máig feltáratlanok.
- Régi gőzmalom épülete.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Milan Kruhek: A régi glinai járás várai és erődítései Zágráb, 1987. (ford. Szatanek József)[halott link]
- Mladen Ančić: Vlastelinstvo hrvatskoga hercega iz Gorskoj županiji Zagreb, 1996. (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Glina város információs portálja Archiválva 2018. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
