Stankovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stankovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44412
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség24 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stankovac (Horvátország)
Stankovac
Stankovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 16° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 16° 05′ 00″

Stankovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 39 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északra, a Kulpa jobb partján, Gračanica Šišinečka és Gornje Jame között fekszik.

Története[szerkesztés]

Stankovacot a topuszkai ciszterci apátság adománylevelében 1211-ben említik először „terra Stanko” alakban. Ősi település, melynek területén már a középkorban több ismert vár és erődítmény állt. Ezek korát régészeti feltárás és írásos adatok hiányában pontosan még nem lehet megállapítani, de feltételezhető, hogy van közöttük ókori eredetű. A rézkorban a lasinjai kultúra népe lakta ezt a vidéket, mely nevét északnyugatra a Kulpa partján fekvő Lasinja településről kapta. A római korban itt haladt át az Emona (Ljubljana), illetve Senia (Zengg) felől Sisciába haladó római út. Az út mentén több kisebb erődítmény, őrhely állt. A 7. században az avarok kíséretében érkezett szlávok foglalták el ezt a vidéket, majd frank uralom következett, mely a 9. század végéig tartott. A frank uralom lerázása után létrejött az önálló Horvát Királyság. II. István horvát király halála (1091) után a horvát nemesség két részre szakadt, a viszályban végül a magyar király hívei győzedelmeskedtek és 1102-ben Kálmánt horvát királlyá koronázták. Ezután Horvátországot a király nevében a horvát-szlávón hercegek, illetve a bánok kormányozták.

Stankovacot 13. század elején II. András magyar király a topuszkai cisztercita apátságnak adományozta. Stankovac Gračanica Šišinečka felé eső Linija nevű településrészén, a Gračenica-patak jobb oldalán emelkedő hegyen található Jandrovac, ahol kőfalak maradványai látszanak. Milan Kruhek szerint ezek a falak a török időknél jóval régebbiek, valószínűleg egy középkori vár romjai. Ettől délre egy másik 150 méteres magaslaton, melyet a nép Crkvinának nevez növényzettel benőtt épületmaradványok találhatók. Kruhek feltételezi, hogy a magaslat alatt a patak partján települt a középkori falu, a Crkvinán pedig a falu középkori temploma, melyet a Jandrovac helynév tanúsága szerint valószínűleg Szent András apostol tiszteletére szenteltek. A falu templomával és várával együtt 16. és 17. század török háborúiban a környék falvaival együtt teljesen elpusztult, több mint száz évig pusztaság volt a helyén.

A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé horvátokkal népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 345, 1910-ben 276 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A szerb erők 1991 decemberében elfoglalták és lerombolták, horvát lakosságát elűzték. Csak 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. 2011-ben 24 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
345 316 297 338 352 276 253 231 199 195 177 159 134 99 50 24

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A határában fekvő Gradina nevű magaslaton a helyiek már régóta csontokat, cseréptöredékeket találnak. Úgy tartják, hogy a hegy tele van járatokkal, melyeknek több bejárata is van. A helyet Törökvárnak azaz "Turski grad"nak nevezik, de valószínűleg annál sokkal régebbi. Korát és eredetét régészeti feltárással lehetne tisztázni.
  • Gračanica Šišinečka felé eső Linija nevű településrészén, a Gračenica-patak jobb oldalán emelkedő hegyen található Jandrovac, ahol kőfalak maradványai látszanak. Milan Kruherk szerint ezek a falak a török időknél jóval régebbiek. Ettől délre egy másik 150 méteres magaslaton, melyet a nép Crkvinának nevez növényzettel benőtt épületmaradványok találhatók.
  • A Španov gradnak nevezett helyen ma is láthatók a feltehetően kora középkori földsáncok maradványai.
  • A Gračanica Šišinečka és Stankovac között fekvő Baničevac várának maradványai máig feltáratlanok.
  • Régi gőzmalom épülete.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]